Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

1891. június 1. BEZERÉDJ ISTVÁNNÉNAK A HIDJAI ÉS JEGENYÉSI ELAGGOTT CSELÉDEK ÉS SZEDRESI SZEGÉNYEK SEGÉLYEZÉSÉRE TETT ALAPÍTVÁNYA Alapító-okirat. mely boldog emlékű, néhai özv. Bezerédj Istvánné szül. Bezerédj Etelka volt hidjai lakos Önagys ágának 1865-ik Marczius 25-én kelt végrendelete 17-ik és 1878 Marczius 3-án kelt pótvégrendelete VIII. pontjaiban a hidjai és jegenyési elaggott cselédek és szedresi szegények segélyezésére tett alapítvány kezelése, és abból a jogosultaknak miként részesítése tárgyában, a következőkben állapíttatik meg. 1. §• Az alapítvány czíme: „özv. Bezerédj Istvánné, szegények részére tett alapítványa." 2- §• Az alapítvány áll a szedresi 137 sztkvben 8 helyszín, 8 népszám alatt felvéve levő, s a hidjai, jegenyési és szedresi elaggott szegények és. cselédek tulajdonául telekkönyvileg átírva levő házból és a szegzárdi takaréktárba 21.758 betét 25 könyv szám alatt elhelyezett 2000 ft azaz kétezer frt készpénzből. 3. §. A ház szedres község mindenkori bírája felügyelete és gondozása alá helyeztetik, ki tartozik azt folyton tűz ellen biztosítani s jókarban fentartani, az ezzel felmerülő költségek a 2000 frt kamataiból fedeztetnek, s a bemutatandó számlákra Tolna vármegye alispáni hivatala által tétetnek folyóvá. 4. §. A 2000 ft betétkönyve Tolna vármegye letéttárában őriztetik. Tőkéje semmiféle okból meg nem csorbítható, kamatai az alispáni hivatal által az alább meghatározandó időben küldetnek ki Szedres község bírájához. 5. §. Igényt tarthatnak az alapítvány javadalmazásában való részesítésre az elaggott vagy megnyomorodott hidjai, jegenyési cselédek úgy a hasonló állapotban levő szedresi szegények. 6. §. Minden év június hó első napjaiban a hidjai és jegenyési birtokok tulajdonosai, vagy ezek gazdatisztjei és a szedresi bíró együttes értekezleten állapítják meg, hogy ki minő arányú javadalmazásban részesíttessék.