Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900
vagyonbiztonság teljesen helyreállítva leend, az itteni alaptalan félelem a dombóvári zsidóktól is eloszlik, s az eddig mindenkor zavartalan békés nyugalom újból teljesen helyre álland. Mely előterjesztésem után tisztelettel vagyok Főrdős Géza szbr FORRÁS: TmL. Alispáni iratok, 934/1882. MEGJEGYZÉS : Az iratok tanúsága szerint Tolna megye több községében 1882-ben és 1883-ban zsidóellenes megnyilvánulások voltak. 1882. július 5-én 36 dombóvári zsidó táviratilag, majd sajátkezűleg aláírt beadványban kért vizsgálatot az alispántól az egyik helybeli előljáró antiszemita piaci igazgatása miatt. A dombóvári izraelita hitközság 1882. október 6-i jelentése szerint az egyik helybeli tanító a kocsmában a bíró és a jegyző jelenlétében zsidóellenes kijelentéseket tett. A bírói rendreutasítás ellenére másnap lármás antiszemita tüntetés volt ugyanott. A belügyminiszter 1832. október 17-i 3629 sz. leirata utasítja a megye alispánját, hogy Bátaszéken akadályozza meg a további zsidóellenes zavargásokat (2 zsidó család ablakait egy csoport éjnek idején beverte). A dunaföldvári járás szolgabírója 1882. november 7-én kelt 6556 sz. jelentése arról számol be az alispánnak, hogy november 1-én éjjel 11 „pajkos suhancz" 9 zsidó család ablakait beverte. A völgységi járás szolgabírója 1882. november 10-én 5059. sz. alatt jelenti az alispánnak, hogy Zombán október 8-án éjjel a kocsmából hazatérő fiatalok zsidóellenes szavakat hangoztattak. A jelentés szerint ugyanitt a falakon izgató felhívások jelentek meg. Medina községből 4 zsidó lakos az antiszemita liga helyben lakó ügynökének tűrhetetlen üzelmei miatt tiltakozik az alispánhoz 1883. március 24-én küldött beadványában. Tudomására hozzák az alispánnak azt is, hogy a helyettes jegyző egy „Füstölő" című antiszemita előlapot járat, amelyből a községházán felolvasásokat tart, s családja útján terjeszti is az olvasottakat. A kocsma falára zsidóellenes falragaszokat helyeztetett el. Panaszolják, hogy az elöljáróság már meg sem hallgatja őket, sőt nem egyszer igazságtalanul meg is bírságolja őket. Az ügyben elrendelt „szigorú vizsgálat" eredménye, hogy a panaszosok visszavonják beadványukat, mivel arra „rosz szándékú asszonyi és cselédpletyka" adott okot. A tényeket viszont a vizsgáló szolgabíró sem tagadja (antiszemita élclap járatása, falragasz stb.i. VII/41 1884. augusztus 9. WOSINSKY MÓR A MEGYE TERÜLETEN VÉGZETT RÉGÉSZETI ÁSATÁSAIHOZ KÖZMUNKA ENGEDÉLYEZÉSÉT KÉRI AZ ALISPÁNTÓL Megyénknek a tudomány és közművelődés terén mindenkoron tanúsított buzgalma s áldozatkész támogatása buzdított fel arra: hogy Méltóságodhoz a régészeti tudomány érdekében alantabbi kérelmemmel fordulni bátor vagyok. Megyénknek történeti múltját is számos homály fedi s minél távolabb hatunk múltjába, annál inkább vész történelmünk fénye. Nem csoda tehát ha megyénk területén a történelmi korszak előtti élet, telepedés és erődítmények, szakszerű kutatás tárgyát még nem képezték; pedig hogy megyénkben, főleg a Duna, Kapós, Sió és Sárvíz mentén fontos őskori telepek léteznek — azt, az itt-ott még fenn maradt csekély nyomok, s Tolna megyéből szép számmal a nemzeti múzeumba került őskori tárgyak fényesen bizonyítják. Sajnos azonban, hogy ezek csak elkallódva, minden egyébb lelhely megemlítése nélkül kerültek fel legnagyobbrészt. Megyénkbeli őstelepek fontosságára vonatkozólag szabadjon csak a lengyel—mucsii telepet felemlítenem, mely hazánkban eddig páratlan s országszerte hirdeti majd a régészet körében megyénk dicsőségét.
