Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

1883. június 6. TISZA KÁLMÁN BELÜGYMINISZTER LEIRATA A MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGHOZ A CSENDŐRSÉG ELHELYEZÉSÉRŐL A magyar királyi csendőrségnek, a megye területén leendő elhelyezése tárgyában, folyó évi márczius hó 12-én tartott üléséből 187 szám alatt kelt előterjesztése folytán, az őrsállomásokat, és a megye területére megállapított 68 gyalog csendőrnek őrsökre való felosztását, — tekintettel a közbiztonsági és közigazgatási szolgálati érdekekre, — az alább jegyzett kimutatás szerint állapítottam meg. SO c OJ O O u O >. o fa őrsök 1. Szegszárd szakaszparancsnokság 2. Báttaszék 3. Bonyhád 4. Tevel 5. Dombóvár 6. Szakcs 7. Tamási 8. Gyönk 9. Simontornya 10. Dunaföldvár 11. Paks 12. Duna-Szent-György összesen : 1 12 55 68 A Tolnára tervezett őrs azon okból helyeztetett át Duna-SzentGyörgyre, mert Tolna Szegszárdhoz igen közel, Pakshoz pedig távol fekszik, és így a két őrs közötti összeköttetés fentartására nem alkalmas, ezen czélból Duna-Szent-György őrsállomásúl előnyösebb. A Nagy-Dorogra javasolt őrs teljesen felesleges, s ennélfogva ott őrs nem fog elhelyeztetni. Hőgyészen sem tartottam őrs elhelyezését szükségesnek, mert a simontornyai járásban a közbiztonsági szolgálat teljesítésére, a simontornyai és gyönki őrsök elégségesek. Szükségesnek tartottam azonkívül az őrsök számát a szakcsi őrssel szaporítani, hogy a somogymegyei őrsökkel az összeköttetés fentarthassék. Az egyes őrsök létszámát illetőleg megjegyzem, hogy ha a tényleges szolgálat megkezdése után e részben változás fog szükségessé válni, a csendőr-