Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

a 60-ik számú elpusztított malomnál a Victoria kőszéntársulat magát a megvásárlott malmot elpusztítván csak is az eset iránti jogát tartja fenn, s ennek biztosítására a volt malomfő álló kottája 97 172 öllel levén a lejtmérési jegyzőkönyvbe följegyezve, ezen méretek véglegesen megállapítottaknak elfogadtattak és kimondattak. — Ezzel a Kis-dorogh-kis-vejkei völgyekben levő 40—49 számú s már ezelőtt megyei intézkedés tárgyát képezett malmok kivételével a többi összes malmok viszonyai rendezve levén, miután a lejtmérési könyvbe bejegyzett s a küldöttségi jegyzőkönyvben leírt eljárás, úgy a' jelen határozat alapjául szolgált méretek és adatok a métermérték kötelező használatának életbe lépte előtti időben készülvén, a régi mértékegységekkel vannak kifejezve: ennélfogva midőn ezen munkálat s a jelen határozatban foglalt megállapítások alapján a malomlevelek az egyes maiamtulajdonosoknak kiadatnának, — a beterjesztett összes munkálatok és tárgyiratok jelen végzés kíséretében Ágoston Károly megyei mérnök úrnak azzal adatnak ki, hogy azokban foglalt méreteket az érdekeltek költségére az újonnan életbe lépett 'méter mérték szerint átváltoztatván, úgy a jelen határozatban foglalt kiigazításokat bejegyezve a munkálat befejeztet a megyei levéltárban megőrzendő közlemények visszazárásával jelentse be. — Addig is azonban, mivel a malomfő és csapgerenda magasságok biztosítására fixpontokul szükségelt kövek némely tulajdonosok által lehelyezve, vagy épen be szerezve sincsenek, mindazok felhivatnak, hogy ezen köveket első sorban saját érdekeik szempontjából beszerezzék és lehető biztosan elhelyeztessék s ennek megtörténtét ide bejelentsék, hogy ezeknek kottái feltétevén, a lejtmérési könyvbe és innét az egyes malomlevelekbe is bevezettethessenek. — A már lehelyezve levő köveknek mindennemű sértése vagy mozdítása szigorúan s a következmények terhe alatt megtiltatik és az illetők arra is figyelmeztetnek, hogy meghatározott magassággal bíró mindennemű malomrészeknek esetleg szükségessé való újbóli készítése és letétele mindenkor csak is bejelentés és a meghatározott méretek alapján leendő hatósági felülvizsgálás mellett történhetik. — Az egyes malomtulajdonosok által felhozott általános természetű és legfőkép a malmoknál alkalmazott zárdeszkák magassága és szélessége, — nem különben a malomárkok szélessége és az önkényileg gyakorolt vízfelfogás körül felmerülő szabálytalanságok megszüntetése tárgyában, — a kellőleg meghallgatott malomtulajdonosók megállapodása és a küldöttség ide vonatkozó véleménye alapján kötelező szabályul kimondatni s megállapíttatni határoztatott : —• hogy csak 6 hüvelyk magasságú vízálláson alul levő víznek felfogása engedtetik meg, az ezt meghaladó folytonos vizet pedig felfogni és gyűjteni egyáltalában nem szabad, hogy a zárdeszkák magassága a 29 számú malomtól lefelé és bezárólag a 4-ik számúig 20 hüvelyknél, a szentgaáli 3-ik számú malomnál 22 hüvelyknél, — a szegzárdi város és közép malomnál 24 hüvelyknél. — a 30-ik számú malomtól bezárólag a 36-ikig pedig 12 hüvelyknél nagyobb nem lehet, szélességre nézve pedig a 29-ik számú malomtól a 23-ikig 18 hüvelyknyi, a 24 számú malomtól bezárólag a 4-ik számú malomig 24 hüvelyknyi, a szentgaállnál, a szegzárd^városi és a középmalomnál 26 hüvelyknyi és a 32 számú malomnál 18 hüvelyknyi szélességű zárdeszkák használandók, továbbá, hogy a malomárok fenékszélessége 29-ik számútól 16-ikig 5 láb, a 15-iktől a 13-ikig 6 láb, a 12-iktől az elsőig 8 láb, a 30-ik számú malomtól bezárólag a 34-ikig pedig 4 láb lehet; s hogy a hol ez még meg nem történt volna a malom — úgy a vad-