Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

A századfordulón tehát Magyarország lakosságának kétharmada, Tolna megye lakosságának pedig 70,9 százaléka a mezőgazdaságból élt. Mezőgazdaságunk a XIX. század utolsó negyedében a belterjesség felé haladt. A búzaválságból levont tanulságként növekedett a burgonya-, a takarmányrépa-, a kukoricaés a zöldségtermelés aránya. A hektáronkénti Tolna megyei termésátlagok növekedését a következő táblázat mutatja : 1872. 1900. őszi búza 5,94 q — tavaszi búza 5,15 q 12,3 q kukorica 8,88 q 16,8 q burgonya 24,75 q 118,9 q. Fejlődött az állattenyésztés is, a gazdák figyelme főként a külföldi tarka szarvasmarha tenyésztése felé fordult. Ezt az agrárfejlődést azonban gyakran fékezték a természeti csapások (1872-ben a mezei egerek pusztítása, 1889-ben súlyos viharkárok a szekszárdi járásban, 1891-ben felhőszakadás Szekszárdon, 1895-ben sertésvész, 1897-ben az időszak legrosszabb aratási eredményei születtek, 1898-ban jégverések, 1899-ben a cserebogarak, s évtizedeken át a filoxéra pusztítása), az agrárválságok (1880, 1890). A szőlőtermesztést a filoxéra óriási pusztítása nehezítette. Az ellene való védekezés (fertőtlenítés, szénkénegezés, szabályrendelet alkotása, védekező szövetkezet létrehozása) 1890-ig szinte eredménytelen. 1896 végéig 112 községben pusztított a vész. A szőlőrekonstrukció főként a század vége felé indult erőteljesebben. Mindez a bortermés alakulását is súlyosan befolyásolta. A bortermés alakulása: 1879. 1900. szőlőterület 32 422,34 kh 16 315,98 kh az összes bortermés 352 141 hl 75 558 hl megyei termésátlag 10,87 hl/kh 4,64 hl/kh országos termésátlag 10,03 hl/kh 4.25 hl/kh A fejlődés csőddel és felemelkedéssel, lesüllyedéssel és megizmosodással járt. A növekedés mindenekelőtt a tőkés gazdaságokban volt jelentős. A hitbizományi rendszer komoly védelmet jelentett az arisztokrácia számára. 1891-ben a megyében a termőterület 30 százaléka kötött terület volt. Az agrárválság előli menekülés egyik formája az elvándorlás volt. Tolna megyéből 1880—1900. között ez 15 százalékos. A bevándorló családok zömmel városokba és külföldre mentek szerencsét próbálni. TÁRSADALMI SZERKEZET Az agrártársadalom szerkezetében a szélrecsapódás fokozódása következett be. A tőkeszegény dzsentrik és a középbérlők sorában a legnagyobb a pusztulás, míg a parastság bomlása, tőkés és proletár elemeinek kitermelődése a középparasztság széles rétegét bomlasztotta.