Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között
1856. február 27. KOCSMANYITÄSI ENGEDÉLYT KÉR A MEGYEHATÖSÄGTÖL GRÓF VICZAY ADOLPF FÖLDBIRTOKOS 'Nem leg jobb Karban testvéreimtől által vett, és nekem osztály részül jutott Ireghi birtokom jövödelmét, emelni kívánván; a' gonozdi pusztámon, cselédjeim részére, hogy folytonosan gazdaságom körében maradjanak, az egyik cselédem által a' bor mérést, a' kinek, becsületessége, és józan maga viseletéről kezeskedendek, eszközöltetni szándékom. 'Minthogy pedig, az illy bor mérő helyeknek el rendezése a Nagyságos Megyei főnökség hatásköréhez tartozandó volna. 'Nagyságodnak ia' kinek igazság szeretetéről, és józan belátásáról meg vagyok győződve, de a' magas: Cs. K. Kormány érdekében is, a' kinek jövedelmi adója szinte ez által szaporodik, alázatosan esedezni bátor vagyok, hogy jelen nyomasztó, és uradalmakat sújtó körülmények közt, nekem ezen jövödelmi, gazdálkodási ágat, kegyessen meg engedni méltóztatna. Fogadja 'Nagyságod mély hódolatomat, a'-mellyel vagyok. alázatos szolgája. Gróf Viczay Adolph FORRÁS: TML. Cs. kir. Megyehatóság iratai XII. B. 1662 1856. Tisztázat, MEGJEGYZÉS: A megyehatóság a kérelmet elutasította azzal az indoklással, hogy a fennálló rendelkezések értelmében csárdát nyitni csak ott lehet, ahol azt a forgalom szükségessé teszi. A közelben pedig van Eszterházy hercegnek egy régóta működő, jó állapotban lévő csárdája. Egy hónappal később úgy módosította a döntést a megyehatóság, hogy miután Viczay gróf csupán saját alkalmazottainak kívánja eladni saját termelői borát — mivel ez mindenkinek jogában áll — ezért külön engedély nélkül is megteheti. VI/54 1856. augusztus 19. A GYÖRKÖNYIEK PANASZOLJÁK A MEGYEFŐNÖKNEK, HOGY A LELKÉSZ A SZERZŐDÉSBEN MEGHATÁROZOTTNÁL TÖBB ADÓT HAJT BE A HÍVŐKÖN Tisztdő Bergmann Frigyes Lelkész Űr Ágostai hitvallású községünkben az A alá másolatban fektetett szerződés mellett választás útján lépett hivatalába. Nem akarom felemlíteni azon megesett körülményeket, mellyek több évek folytánn községünkbeli lakos társaim, és tisz: Lelkész Űr közt előfordultak, csak azon egyet vagyok bátor panaszképp felhozni: hogy nevezett Lelkész Űr Szerződésével vissza éli. Az ériintett szerződés l ő pontja ekként hangzik „minden egy egészpártól egy pmérő téli eleséget, és 18. pö xrt, fél pároktól pedig egy nyolczados eleséget és 9. pö xrt" — és még is, készafcaratva szemei elől téveszti szerződésének ezen világos kitételét, annak daczára 'mindannyi, és igenszámosan lévő szegény özvegy, vagy is félpár lakosainktól egész pártoli járandóságot követel, 's mint a' B. alatti Jegyzőkönyv igazol, önkényt formálva, felesleges bért szab,
