Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

ellátva tartozott meg jelenni — mivel ezen külömben földes Uri köteleztetést — a' Szakadáthi határban directe nem élvezett közlegeltetési jogomban tudom be. — 5

or Annyival meglepőbb volt reám nézve a' Szakadáthi legelő élvezetétől Segregatio előtti elzáratásom — mennyiben az l

ső és 2

ik számok alatti okiratok folytán — annak egész kiterjedésétől az adózás terhét én vállazom mi tulajdoni jogomat még inkább megtestesítvén — ez éppen úgy jönne ki — mintha az én szántóföldemet — mitől az országos terheket fizetem — a' Szakadáthiak nem pedig én aratnám le. — Mindezen sarkalatos okok véd paizsa alá vonultán kérem a' reám jog sértőleg hatott ideiglenes hatósági végzést — a' Soproni Cs: kir: Helytartósági osztályhoz felterjeszteni. tellyes tisztelettel maradtam Nagyságodnak készköteles szolgájja Gróf Apponyi József. FORRÁS: TML. Cs. kir. Megyehatóság iratai XX. A. 38/1855. Tisztázat. MEGJEGYZÉS: az iraton csak érkezési időpont található: 1855. október 16. SZAKADAT KÖZSÉG FELLEBBEZÉSE A FŐSZOLGABÍRÓ ÜTJAT A BELÜGYMINISZTERHEZ A LEGELŐ ELKÜLÖNÍTÉS ÜGYÉBEN Ez év július 20-i 2110/pol. számú átirat által alulírott mint elöljáró révén képviselt Szakadat községet értesítették, hogy a magas cs. kir. soproni helytartósági osztály ez év június 21-i 10 102 számú rendeletével hozott a szekszárdi cs. kir. megyehatóság ideiglenes döntése ellen Szakadat község által 1854. november 14-én beadott 6698 sz. fellebbezése ügyében, és gróf Apponyi József röldbirtokosnak megadta azt a jogot, amelyet korábban sohasem gyakorolt, hogy a szakadáti legelőt használhassa. Â magas cs. kir. Helytartósági Osztálynak ez a döntése rendkívül sérelmes, — s véleményünk szerint ellentmond minden fennálló legmagasabb rendelkezésnek; ez arra ösztönöz, hogy az általam képviselt Szakadat község nevében e sérelmes döntés ellen a magas cs. kir. belügyminisztériumnál fellebezzek, az alábbi okok alapján: I. A cs. kir. magas Helytartósági Osztály sérelmes döntésében a Szakadat község és Apponyiféle földbirtok közötti birtokviszonyt szabályozta; — mivel azonban az 1853. március 2-i legmagasabb cs. kir. pátens 28. § értelmében a birtokviszony szabályozásának eljárása külön bíróságok — úrbáriális bíróságoknak — van fenntartva; — önmagából következik, hogy a magas cs. kir. Helytartósági Osztály erre vonatkozó döntése érvénytelen, mivel: n-szor a hivatkozott 1853. márc. 2-i cs. kir. pátens 49 § szerint minden ilyen vita esetén az ideiglenes döntéskor az 1848. jan. 1-i állapotot kell védelmezni; miközben azonban a cs. kir. megyefőnök rendeletére a cs. kir. főbírói hivatal által még 1854-ben elvégzett vizsgálatokból világosan kiderül: hogy a szakadáti legelőt az uraság emberemlékezet óta semmilyen formában nem használta; — magától értetődő: hogy a magas cs. kir. soproni Helytartósági Osztály sérelmes döntése, mely szerint az egykori földbirtokos számára az általa eddig sohasem használt legelő használatát megengedi, nem csupán a többször említett pátens hivatkozott 49. § ellenére döntött, hanem egyúttal ezáltal törvényesnek ismerte el a falu jogainak háborítását, mivel az 1836. évi 3. § VI. cikkely, melyre a sérelmes rendelet hivatkozik csupán a birtokviszonyok végleges rendezésére vonatkozik, s nem alkalmazható az ideiglenes rendelkezésekre. Miig tehát a sérelmes döntés által Szakadat község s, legelő szétválasztásáig a legnagyobb kárt szenvedné, arra kényszerülök kérni Szakadat község nevében a tekintetes cs. kir. főbírói hivatalt, szíveskedjék az összes iratot a magas cs. kir. belügyminisztériumnak elküldeni; reméljük, hogy a legmagasabb rendelkezéseknek érvényt fog szerezni, s a cs. kir. megyehatóság 2062/pol. számú ideiglenes döntését, mellyel a gróf Apponyi-féle birtoknak az eddig általa sohasem használt szakadáti legelő használatát áz elkövetkező szétválasztásig megtiltotta, meg fogja erősíteni. legalázatosabb szolgája Müller Jakab községi elöljáró Szakadat község nevében FORRÁS : TML. Cs. kir. Megyehatóság iratai XX. A. 38/1855. Tisztázat. MEGJEGYZÉS: a német nyelvő iraton csak érkezési időpont található: 1854. augusztus 10. A szakadáti legelő ügye több mint egy évig húzódott. Bár első fokon a megye a község javára döntött, a második megyei ítélet, a soproni helytartósági osztály, valamint a Belügyminisztérium Apponyi gróf álláspontját fogadta el. A Belügyminisztérium döntése annyi engedményt tett csupán a Szakadatnak, hogy fenntartotta, számára a lehetőséget igazának úrbéri törvényszéki úton való érvényesítésére.