Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

1855. március 30. PAKS KÖZSÉG ELÖLJÁRÓSÁGÁNAK FELTERJESZTÉSE A MEGYEHATÓSAGHOZ A DUNAPART PUSZTULÁSÁRÓL, A VÉDŐMUNKÁK CSŐDJÉRŐL, VALAMINT ÚJABB MUNKALATOK MEGINDÍTÁSÁVAL A VAROS MEGMENTÉSÉRŐL. Midőn múlt 1840

ik évben az imsósi dunai Kanyarulat át-metszése tervben vétetett — annak kivitele már az előleges munkálatok alkalmával a' paksi dunapart erősítését múlhatatlanul fel tételezte. Mi előtt az át metszés 1841

ik évben kérésztől vitetett — műbe is vétettek az elő írt mód szerént Paks Város részéről három védsarkantyu fel állításával a' part erősítések - mi hatással voltak azomban minden véd műveink a' Város megmentésére? — meg mutatta a' tapasztalás. A' mű tanilag tett ki számításakor a' természet változhatatlan folyása meg hiúsította. Alig hogy a' meg ásott csatorna egész dunává alakította magát : a' Város szakadatlan víz ostromnak tétetett ki; — a' fel állított véd sarkantyúk nem bírták a' víz folyásának olly irányt adni, hogy a' víz ostroma a' város partjai alatt meg szünttessék, — sőt a' védmúvek csak hamar semmivé tétettek, — a' Város felőli duna part évről évre rongáltatott, — számos házak, házsorok és utzák a' dunába dűltek; — míg egy felől a' nyomorult adózó nép véres fáradalmainak gyümölcsét el veszni sajnosán tapasztalta: más felől az adó alapja fogyott, és fogy, — a' kereskedés és hajózás útja el vész, — a' fő posta útvonal a' dunába találja magát; — és még ha 14 éves csak palliativ orvoslott baj ellenébe sükeres mentő szerekre gond nem fordíttatik: egy pár év múlva meg érjük, hogy a' már száz ezernyi károk tíz száz ezernyire szaporodnak, mert Városunk leg jelesebb része házakban és házi fundusokban, úgy a' közlegelő leg jobb része két-háromszáz holdnyira a' dumának menthetetlen martalékai leendnek. Ez szomorú vázlata Paks Város helyzetének az imsósi át-metszés ki vitele olta, miről (szabad legyen hivatkoznunk Nagyságos Főnök Urnák az Építészeti Cs. K. mérnök Úrral folyó évi roppant jégvíz ár alkalmával a' veszedelem hely színénni meg jelenésére) a' Nagy Tekintetű Megyei Hatóság hivatalos szemle által is meg győződést szerezni méltóztatott, melly utolsó jég víz fel tartóztatva Ion ugyan ki fejlett erő és szorgalom által a' Város tfiagy részének el öntésétől, de nem attól, hogy partjainkat ismét nevezetesen meg ne rongálta volna, és házakat a' part szakadásával ne fenyegette volna. Paks városnak ezen nagy szerűen szomorú helyzetén, és a' duna menthetetlen szaggatásain segíteni nekünk se szellemi sem anyagi tekintetben hatalom és erő nem adatott, ezen erő a' Nagy Tekintetű Megyei Hatóság, illetőleg a' Magos Cs. K. Helytartóságnak hagyatott fel; — de mint 1840

ik évben az imsósi át metszés miatt Paksi Város helyzete a' leg felsőbb figyelmet igényelte: hinni szeretjük, hogy a' mostanig ki fejlett szomorú következmények a' Magas Cs. K. Helytartósági Osztálynak gondoskodását mind köz — mind magány érdekből ki érdemlik. Ugyan azért alázatosan kérjük a' Nagy Tekintetű Cs. K. Megyei Hatóságot, hogy Paks Város duna parti erősítése érdemében kelt — a' volt Magy. K. Helytartó Tanácsi intézmény ök —- jelesen pedig Tolna Megye 1845. év. Oct. 10

ik napján tartott Köz Gyűlés; Jegyző Könyve 2079 száma alatt látható 30,250 sz. a.