Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

dajk, Ebszőny, Ság, Agárd, Boglár, Nadap, Nyék, Várong, Gobosz, Tüdő, Valk, Tapolca, Kapoly, Aranyos, Kér, Fényes, Széked, Halász, Bivaly.. . Varasdon a határ az ároktól kezdődik és megy a körtefáig, onnan a másik körtefáig, itt megoszlik a határ a Kovácsi falu lakóival, innen határjelek mentén tart és megoszlik Bot ispánéval, innen a körtefáig, innen a halászóhelyig, innen a nagy földből hányt határjelig, ahol megoszlik a határ Antal fia Jánoséval innen határjelek mentén tart és megoszlik Kiszindiával, innen szintén határjelek mentén halad és megoszlik Farkas fiáéval, innen a három körtefáig, ahol az útra lép és addig a fáig megy, amely körül árok van, innen két fáig, ahol megoszlik a határ Tamás ispánéval és testvéréével, Grisogonuséval, itt az útra lép és megy egészen a nagy földből hányt határjelig. Arcsán a határ a Füzegy folyótól kezdődik, innen egy tölgyfáig, innen a nagy útig, innen a dombig, amelynek vár a neve, innen a körtefáig, innen a Füzegy folyóig, innen a széles mezőig húzódik határjelről határjelre, majd így visszatér az említett Füzegy folyóig. . . Kelt az oklevél Katapán mester, székesfehérvári prépost, udvarunk kancellárja kezéből az Űr megtestesülésének 1193-ik esztendejében tisztelendő Jób esztergomi érsek, tisztelendő Saul kalocsai érsek, Péter egri püspök, Kalán pécsi püspök és egyúttal Dalmácia, valamint Horvátország kormányzója, Boleszló váci püspök, Ugrin győri püspök, János veszprémi püspök, Adorján erdélyi püspök, Domonkos zágrábi püspök, Mog nádorispán, ugyanakkor bácsi ispán, Domonkos országbíró és ugyanakkor bodrogi ispán, András soproni ispán, Bot bihari ispán, Macarius szolnoki ispán, István varasdi ispán, Egyed zalai ispán, Fulko vasvári ispán, István baranyai ispán, Pázmány tolnai ispán idejében. FORRÁS : Magyar Országos Levéltár, DL 27. MEGJEGYZÉS : A Bizáncban nevelkedett III. Béla király Magyarország trónjára jutva jelentős intézkedést vezetett be: megszervezte a királyi udvar irodáját, a kancelláriát. Ettől kezdve szabályszerűvé vált az udvarban az ünnepélyesen kiállított oklevelek, a privilégiumok formája. E fejlett oklevélíormának szép példája oklevelünk. Részei: a Szentháromsággal kezdődő fohász, a király nevével kezdődő uralkodói címíelsorolás, a köszöntés. Ezek alkotják az oklevél bevezetőjét. Az oklevél lényegi részét képezik: az általános igazságot kifejező elvi állásfoglalás arról, hogy miért keletkezik általában egy oklevél; ezt követi az elbeszélő rész, amelyben az oklevelet és így az adományt nyerő egyház történetét foglalják írásba; az elvi állásfoglalás és az elbeszélés között foglal helyet annak a megindokolása, hogy minderről miért állít ki oklevelet. A legfontosabb része az oklevélnek az, amelyikben a birtokokat felsorolják és leírják azok határait, tartozékait. Az oklevél befejező szakasza a keltezéssel kezdődik, amelyben mindig szerepel az udvari iroda vezetőjének, a kancellárnak, majd az alkancellárnak a neve. A keltezést a méltóságsor követi, amely eredetileg a király udvarában tartózkodó országos méltóságoknak, mintegy az oklevélbe foglalt cselekmény tanúinak nevét sorolja fel; később a főrnéltóságokat, függetlenül attól, hogy jelen voltak-e az oklevél kiállításánál, vagy sem, kor jelölő célzattal illesztik a végére, hogy ezáltal az azt hibásan közlő hamis oklevél könnyebben felismerhető legyen. (Ld. az 1/10. sz. képet!) 1/15 1196. A BÁTASZÉKI APÁTSÁG ESZÉKI KIVÁLTSÁGA A cikádori, másnéven a széki monostor apátja és konventje nevében 1429-ben Lévai Cseh Péter és Újlaki István macsói bánoknak Kajmáti Lőrinc diák bemutatja Magyarország néhai boldog emlékezetű királyának, Imrének a kiváltságlevelét, amelyet a király kerek nagy pecsétjével erősítettek meg úgy, hogy a pecsétet a király rávésett képe mellett négy helyen megerősítésül a királyi titkos pecséttel is megjelölték. Az oklevelet a kegyelem 1196-ik évében adták