Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

1434. január 21. ív. JENŐ PAPA BÚCSÚT ENGEDÉLYEZ A BÄTAI TEMPLOM ZARÁNDOKAINAK . . . Krisztusban legkedvesebb fiúnk, Zsigmond, a rómaiak mindig felséges császára hozzánk intézett kérésében elénk tárja, hogy a pécsi egyházmegyében lévő Szent Benedek rendi bátai monostor templomának Krisztus csodálatos szentostyából kiömlött vérét és a szenteknek számtalan ereklyéit nyilvánosan mutatják a népnek. Ezek látására a nép csodálatos tömegben oda özönlik. Mi azt szeretnénk, ha ezen templom ünnepnapon való látogatására az ilyenféle csodák mutogatásával minél inkább felbuzdulna a nép és mind a vért, mind azokat az ereklyéket buzgóbban tisztelné és hogy kilátásuk legyen arra, hogy bőkezűen adott feloldozás és bűnbocsánat révén a mindenható Isten könyörületéből felfrissülhetnek, ezért Szent Péter és Pál apostolok hatalmából mindenkinek, aki őszintén megbánja és meggyónja bűneit, ünnepnapon azt a templomot meglátogatja és a csoda bemutatásán részt vesz, tíz év alatt évente ugyanannyiszor negyven napot a reászabott ideig tartó büntetésből minden egyes évben mindörökre könyörületesen elengedtünk... FORRÁS: Kónyi Mária, A bátai apátság és csodálatos szent vér ereklyéje. Tolna vármegye múltjából. 5. (Szekszárd) 1940. 11. MEGJEGYZÉS: Abból, hogy Garai fogságában fogadalmat tett, miszerint kiszabadulása után hálából elzarándokol Bátára. tudjuk, hogy Báta kegyhellyé lett, vagyis az ott keletkezett csoda számtalan embert vonzott annak meglátogatásáért remélt kegyeivel. Hogy maga a csoda milyen természetes jelenség során jöhetett lettre {a jelenség létében nem kételkedhetünk), azt több évszázad távolából nem tudhatjuk. Elfogadható magyarázat ez lehetne: a rosszul szigetelt, nedves épületben könnyen megtelepednek a penészgombák. Egyik fajtájuk (micrococcus prodigiosus = előfordulási helyéről kapott neve szerint: ostyagomba) piros elszíneződést okoz. Lehet, hogy ez a gombafajta idézte elő a fehér ostyán látható piros pontokat, melyeket az ostyát Krisztus testének valló nép annak vérének hitt. A kegyhelyre érkező zarándokoknak engedélyezte a pápa a búcsút, vagyis az ideig tartó tisztítótűzben szenvedésük megszabott idejének elengedését. 1/47 1440, HUNYADI JÁNOS CSATÁJA BATASZÉKNÉL Miközben tehát valamennyien, urak és szolgák az említett pártok valamelyikének oldalára álltak, a maguk oldaláról a másikat sanda szemmel figyelték és balga gondolatokat szőttek, az ország hatalmas férfiai Garai László bán, Kórógyi Fülöp János. Harapki Botos András, Tamási Vajda Henrik minden erejüket hadba hívták, hogy a királynéra és fiára váró jogtalanságot elhárítsák, a cikádori monostor mellett, melyet a nép Széknek nevez, tábort ütöttek. Ellenük vonult az említett Hunyadi János úr, a vajda és Újlaki Miklós, az akkori macsói bán rendezett csapatokkal, lobogó zászlókkal ; hatalmas haderővel rátámadtak azok táborára. A támadás következtében rettenetes fegyvercsörgés támadt mindkét seregben, nem kisebb erővel válaszoltak a dobok és a kürtök mindkét fél részéről egymásnak. Ám, mivel az Ulászó király pártján állók nagyobb lelkesedéssel harcoltak, ráadásul a másik párt tábora megzavarodott