Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig
A felséges fejedelemasszonynak, Máriának, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. dicső királynőjének, tisztelendő úrnőjüknek a székesfehérvári egyház káptalana odaadó és segítő imáit! Tudja meg felséged, hogy a legnagyobb tisztelettel vettük levelét, amelyet a szerzetes férfiú Palizsnai János fia János testvér, vránai perjel úr érdekében bírósági idézések, vizsgálatok, eltiltások, valamint más ilyetén országunk szokásában gyökerező eljárások elvégzésére egy év leforgásának idejére kegyesen kiadott. Annak tartalma szerint emberetekkel Bellen Mátyással, akit okleveletek a többi más emberetekkel együtt felsorolt, tanúbizonyságul kiküldtük a mi hiteles emberünket Dávidot, egyházunk papját, hogy az oklevélben foglalt vizsgálatnak tegyen eleget, ök jelentették egyhangúan a vizsgálatról visszatérve, hogy az említett emberetek a mi tanúul hívott emberünk jelenlétében a mostani Pünkösd ünnepe előtti napon kimentek Tolna vármegyébe, ahol a megye mindenféle rendű és rangú, nemes és nem nemes embereitől — akiktől érdemes volt — kérdezősködve, a következő igazságot derítették ki: Kolus fia Jakab mester udvarnok ispánotok az iménti Húsvét utáni kedden fegyverrel hatalmaskodva a perjel úr Gerenyás nevű birtokrészére jött és önkényesen az egyik jobbágynak a lovát elvitette. Kelt az említett vizsgálat negyedik napján az Űr 1383-ik esztendejében. FORRÁS: Magyar Országos Levéltár, DL 106199. MEGJEGYZÉS: I. Lajos király úgy halt meg, hogy nem hagyott maga után férfiörököst. Leánya, Mária Örökölte a királyi trónt. Vőlegénye Zsigmond, Luxemburg hercege volt. A magyarországi keresztes rendházak közös rendtartományt alkottak a szintén magyar koronához tartozó szlavóniai rendházakkal. A kettős rendtartomány élén a vránai perjel állt. Palizsnai, miközben a székesfehérvári keresztes konvent emberei az ő nevére kiállított egyéves időtartamra szóló vizsgáló levelet használták, a Délvidéken lázadást szított Mária királynő és a nevében uralkodó Erzsébet özvegy királyné ellen. A lázadás célja II. Károly király magyar trónra Juttatása volt. A sok éven át húzódó harc során a trónkövetelő II. Károlyt megölték, az ellenpártiak viszont ezt követően a Délvidékre utazó királynőket fogságba ejtették, ahol Erzsébetet megfojtották. Palizsnai még a lázadás leverése után is sokáig tartotta magát Vránában és más keresztes várakban. Egyetlen segítsége Tvartkő bosnyák fejedelem volt. Végül Vrána ostroma közben megsebesült és sebeibe belehalt (1390). 1/40 1399. augusztus 13. MARÓTI JÁNOS MACSÖI BAN TOLNA MEGYEI KÖZGYŰLÉSE Imre vránai perjel úr és a székesfehérvári keresztes konvent érdekében és néhai Miklós bán fia András mester, valamint a tolna vári népek és jobbágyok ellenében kiadott eltiltó levél. Mi, Maróti János, macsói bán adjuk emlékezetül, hogy Tolna vármegye összes nemese számára Szent Lőrinc vértanú ünnepe előtti hétfőn Szakály falu közelében különleges királyi parancsra tartott közgyűlésünkön Imre vránai perjel úr és a székesfehérvári keresztes konvent nevében a szerzetes férfiú, Demeter keresztes testvér helyéről felkelve az ott jelenlevő néhai Miklós bán fia András mestert és a távollévő tolnavári népeket és jobbágyokat és bárki mást is Fadd
