Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

Bevezető

tartalmasabbá, színvonalasabbá, eredményesebbé lehet munkásságuk. Arra is törekedtünk, hogy hasznos olvasmányként forgathassák e kötetet azok is, akik különösebb előképzettség nélkül érdeklődnek a szűkebb haza története iránt. Mi, a kötet munkatársai, arra vállalkoztunk, hogy a honalapítástól a polgári forradalom és szabadságharc vereségéig tartó mintegy kilenc évszázad történetének tanulmányozásához dokumentumok közzétételével, tárgyi emlékek leírásával idézzük a letűnt századokat. Amikor a kötet munkálatait, az anyag válogatását megkezdtük a következő főbb célokat tűztük magunk elé: — mutassuk meg miként alakultak, változtak a tulajdonviszonyok, milyen ellentmondások keletkeztek a társadalomban, s azok hogyan oldódtak meg, érzékeltetni kell a progresszív és visszahúzó, reakciós erők küzdelmét; — mutassuk meg a különböző korok osztályainak, rétegeinek gazdasági, társadalmi, politikai, művelődési törekvéseit; — mutassuk be az adott kor történetének legjellegzetesebb helytörténeti eseményeit. A sok irányú igény kielégítése megkövetelte, hogy eredeti okleveleket, okiratokat, leveleket, történettudományi tanulmányok részleteit, útleírásokat, sajtótudósításokat, híreket, kommentárokat válogassuk, s közülük azokat foglaljuk egy kötetbe, amelyek a legjobban reprezentálják az adott kor politikai, társadalmi, gazdasági és művelődéstörténeti életét, eseményeit. A tőlünk egyre távolabbi időkből csökkenő mennyiségben állnak rendelkezésre írott források. Különösen a mohácsi csatát megelőző évszázadokból maradt ránk kevés irat, oklevél, amely számot adhatna a megye egykori életéről. A török elől menekülő földbirtokosok magukkal vitték a családi levéltárukat, a nemes vármegye pedig saját levelestárát vitte el kevésbé veszélyeztetettnek vélt területre. Sajnos, sem a családi iratok, sem a megye levéltára nem került vissza Tolna megyébe. Kisebb hányaduk az Országos Levéltárban van, de az esetek túlnyomó többségében sorsuk ismeretlen. A török uralom idejéből származó — és Tolna megyére vonatkozó — iratok többsége a török levéltárakba került, azok évszázadokon át el voltak zárva a kutatók elől, s többségük ma is ismeretlen, feltáratlan, lefordítatlan. A török uralom alóli felszabadulással megváltozott a helyzet. Az 1686. évi felszabadulást követően — elhúzódva, visszaesésekkel teli folya-