Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

nemzetségbeli Bocs ispán adta nemes feleségének hitbérül és jegyajándokul, a nemes úrnő pedig azt idősebb korában lelkiüdvéért, jó régen a szekszárdi monostornak hagyományozta örök birtokául a konventnek a kegyes emlékű [III.] Béla király engedélyével és a főtisztelendő atya, Fülöp esztergomi érsek úr beleegyezésével, miként ezt az ő nekünk bemutatott és általunk átolvasott nyílt oklevelükben láttuk bennefoglaltatni), miután Mihály fia Macsa mester királyi ember és a szerzetes férfiú, Tamás földvári apát, Fülöp esztergomi érsek embere megjelentek, hogy ezt a földet körbejárják és elhatárolják a határos szomszédok jelenlétében és a szomszédokkal együtt felmérjék annak nagyságát a közülünk kiküldött egyik testvérünk tanúbizonysága mellett, a szomszédok a Becsegergely nembéli Felorosi Péter fia Dénes, Peterdi Miklós fia György, valamint annak fiai: Miklós és Péter, Szapadi Lestyák fia Péter és Miklós, nemkülönben Koroncói Péter fia István, a bátai monostor kegyura jelenlétében, engedélyével és beleegyezésével és ellenzése nélkül az említett Bodor ispánnak és általa örököseinek és azok utódainak örök birtokként eladták örökjogon és visszavonhatatlanul. A vételárból hat márkát Bodor ispán leszámított azért a szekszárdi monostor földién, a szekszárdi apát szőlői között Szekszárdon lévő szőlőért, amelyet a mi engedélyünkkel Bál vincellértől pénzért megvett és most Peterdért cserébe visszaadott, a maradék 54 márkát pedig az említett szekszárdi apátnak, a testvéreknek, a tiszttartóknak és jobbágyoknak teljes egészében dénárokban kifizette : az összeget pedig a szőlővel együtt azok átvették előttünk. A szekszárdi monostor azért adta el azt a földet, mivel úgy látszott, hogy nagyobb haszna van a monostornak a vételárból, mintha azt a földet pusztán hagyta volna. A monostor apátja, szerzetesei, tiszttartója és jobbágyai utódaik nevében is magukra vállalták, hogy bármi problémája támadna Bodor ispánnak az említett Peterd föld megvételével kapcsolatban, ők annak birtokában saját költségükön és fáradságukkal megőrzik őt. Azt is kikötötték a felek, hogy ha a szekszárdi monostor apátia. Filius, szerzetesei, tiszttartója és jobbágyai, vagy az ő utódaik a már eladott földet viszszakövetelni merészelnék Bodor ispántól, vagy utódaitól, akkor utódainak, mielőtt bíró elé, vagy perre kerülne, tartoznak 60 dénár márkát kifizetni, ráadásul Bodor ispánnal és utódaival szemben minden perpatvar nélkül a vádaskodók büntetése érje őket. Ezt mindnyájan elfogadták. Az említett Bodor ispánnak eladott Peterd föld szemmel felmérve 20 ekényire tehető. A határait, ahogy Macsa mester királyi ember Tamás földvári apát, az esztergomi érsek embere (akikre mi királyi parancsra ezt rábíztuk), nekünk írásba foglalva meghozták és azokat sorban az említett felek és a Péterd föld szomszédai jelenlétében előttünk felolvasták, miközben egyik szomszéd sem mondott ellent semmiben, sőt ebben tökéletesen egyetértettek. A határjelek a következőképpen oszlanak meg: Az első és fő határjel keletről indul egy száraz völgy kezdeténél és völgyvonulattal megy északnak, a Csaba kútjánál a négy magyalfa közelében van három földből készült határjel, ahol a szekszárdi monostor Kövesd nevű földje és Péter fia Dénes ispán Feloros nevű földje fekszik. A három határjel közül az egyik a szekszárdi monostor földjének, a másik Dénes ispán földjének, a harmadik pedig Bodor ispán földjének határát jelzi, innen a keletre lévő Feloros föld mentén egyenest délnek megy a határ a Disznófertős nevű tóhoz, (amiben az esővíz szokott meggyűlni), itt van