Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

NÉVMUTATÓ

Berat, a török kinevezési okmány és jövedelem adománylevél neve volt és minden be­rat kiállításáért illetéket kellett fizetni. Berény, ma: Diósberény (Tolna m.). Béri Balogh Ádám, Vas megyei szolgabíró és faddi birtokosnemes, 1704. januárjának első napjaiban csatlakozott a kurucokhoz és gr. Bercsényi azonnal lovas ezeres­kapitánnyá (ezredparancsnokká) nevezte ki. Zömmel Tolna megyei katonákból álló ezredével sikeres portyákat hajtott végre a Lajtán túl, Bécs alatt. Később brigadéros (dandárparancsnok) lett és több ezredből álló csapatával több győ­zelmet aratott a labancok, illetve császári csapatok ellen. Egyik legnagyobb győ­zelmét Kölesd mellett érte el, 1708. szeptember 2-án. 1710. októberv28 7 án Szek­szár közelében a császáriak elfogták és hadbírósági tárgyalás után, 1711. feb­ruár 6-án Budán lefejezték. f /f CCS - s)^4"U) Besenyő, elpusztult település (Fejér m.). Besli, az irreguláris lovasság közé tartozó önkéntes lovascsapat neve, amelyeket a pasák és bégek maguk mellett testőrként tartottak. Később a végvidék védelmé­re rendelték őket. Nálunk ez a szó beslia alakban maradt fenn. Beszállásolási (kvártély-nyújtási) kötelezettség, a parasztságra és a polgárságra nehe­zedő súlyos teher, ennek viselése alól az uralkodó osztály tagjai mentességet él­veztek. Minthogy a XIX. századot megelőzően még alig volt laktanya, az állandó és átvonuló katonaság részére a lakosság köteles volt ingyen szállást adni. E kö­telezettség kiterjedt a katona (és lova) ellátására is. Ezt a szolgáltatást beszámí­tották a hadiadóba. Betsüpénz, a károkat megállapító személy helyenként — a kár nagyságához igazo­dó — változó értékű taksája, pénze. Beytülmal, a hagyatéki vagyon neve volt. A török birodalomban minden elhalt után a kádi hagyatéki jegyzéket készített, s a vagyontárgyakat értékesítette. Bezerédj István, (Szerdahely, 1796. nov. 28. — Hídja 1856. márc. 6.) Jogi tanulmányai­nak elvégzése után került Tolna megyébe 1817-ben. Bekapcsolódott a vármegyei életbe, hamarosan főjegyző lett. A Tolna megyei reformellenzék egyik vezére. 1830-tól több alkalommal országgyűlési követ. Jobbágyaival örökváltsági szer­ződést köt, és ő az első magyar nemes, aki 1844-ben önként adó alá veti magát. A gazdasági és kulturális élet fellendítésére igen sokat tett. 1848—49-ben az első népképviseleti országgyűlés egyik megyei követe. Végig kitart a kormány mel­lett. A világosi fegyverletétel után a pesti "Újépület foglya. Haynau halálra íté­li, de kegyelmet kap. Élete végéig hidjai birtokán él. Bíboros, a nyugati keresztény egyház feje, a római pápa tanácsadó testületének tagja: magyar nevüket ruhájuk színéről vették. Bikács, (Tolna m.). Bikád, ma: Középbikád, Miszla területén (Tolna m.). Biród, elpusztult település Regölytől DNy-ra (Tolna m.). Bírói pálca, a hatalom jelképe a faluban. De nemcsak jelkép volt, hanem a büntetés végrehajtásának eszköze is. Rendszerint két pálcával hajtották végre a testi fe nyítésre szóló ítéletet, mert az okmányok gyakran hangsúlyozzák, hogy az elítélt a vastagabbik pálcával kapta meg a kimért büntetést. Bivaly, elpusztult település (Fejér m.). Bizánc, az ókori Byzantion település helyén épült Konsztantinopolisz — Konstantiná­poly (ma: Isztambul, Törökország), a Kelet-Római Birodalom és a róla nevezett Bizánci Birodalom (Balkán félsziget és Kis-Ázsia egy része) székhelye, átvitt értelemben magát a Birodalmat jelenti. Bizánci monostor, Szent Vazul (330—379) által alapított keleti szerzetesek rendháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom