Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye

1- ör. Soha még oly kedvező arányban nem állott hadseregünk száma az ellenséghez képest, mint éppen most. — Meggyőztük Jellasicsot, midőn az kész hadsereggel támadott meg, nekünk pedig úgyszólván semmi hadseregünk nem volt, hanem volt összeesküvés ellenünk, melynek élén a Királyi Udvar s választott vezérünk a nádor állott. A Drávától Sukoróig nem valánk képesek csak fel is tartóztatni. — És Sukorónál még is megvertük. — Legyőztük az ausztriai roppant sereget, bár megtámadásunkkor nemzeti haderőnk az ellenségnek felét sem tevé, és gyakorlatlan, önmaga iránt bizalmatlan, fekete sárga tisztekkel mételyezve volt. — Még is megverők. — Most hadseregünk valódi száma alig 10 ezerrel kisebb csak, mint az összes osztrák orosz sereg összesen papíroson, és hadseregünk győzelemhez szokott; önbizalom teljesen és oly vitéz hírű, hogy a világ tiszteletét bírná; — Egész szabadság háborúnkban még sohasem volt idő, midőn ily egyenlőn állottunk volna szemben ellenségeinkkel. 2- or. Mi otthon vagyunk, elleneink idegen földön. — Mi barátot találunk minden bokorban. —• Az ellenség mindenütt ellenséget. —• Mi szívesen közre munkálást, ő csak kényszerített szolgálatot, — nekünk víz, levegő, éghajlat, minden megszokott szövetségesünk, — neki mindez ellensége. Az ellenség távol hónától fogy minden órán, mi mindennap új csapatokkal erősödünk, — ő csak néhány ezer ember tartalékra támaszkodhatik, kiket hasonló fogyasztási veszélynek kitéve magával hozott, nekünk tartalékunk az egész nemzet. És mert így van, ha Isten velünk, ki győzhet ellenünk? Mi tíz vesztett csata után is új erőben emelkedhetünk fel, — őtet két vesztett csata semmivé teszi. — 3- or. A népharc legyőzhetetlen. És miért az? Azért, mert az ellenség minden talpalatnyi földet csak addig bír, míg lábát rajta tartja (pedig nem tarthatja mindenütt), mihelyt lábát elvonni kényszerül a nép visszanyeri ruganyosság át, és ütközet nélkül ismét a hazához vissza tér. — Az ellenség csak nyomhat, zsarolhat, foglalhat ; de nem hódíthat, mert amit foglal csak addig övé, míg markában tartja. 180 000 ember pedig egy ország minden részét még akkor sem tarthatná markában, ha 175 ezernyi sereg nem állana szemközt neki. Mi ütközet nélkül is puszta kitöréssel elveszthetjük, felemészthetjük az ellenséget, ö minket győzelmekkel sem. — Keresztül ment a fő muszka sereg Szepességen és szomszédjában, tisztviselők, guerilláink, mozgó csapataink félre vonultak útjából; az ellenség elhaladt, mint a fergeteg, és tisztviselők guerilláink mozgó nemzetőreink haza tértek, és az ellenség háta megett a hazafiság hangya serege mozog. És a Szepesség nem az övé. így van minden más vidék is. — Pénteken a Muszka sereg Debrecenben volt, felkelt körülötte a nép, és a Muszka szombaton visszavonult, — 600 halottal számban megfogyván és nagy parancsokat hagya hátra maga után Debrecennek. — És övé maradt talán Debrecen? Nem. Vasárnap már ismét a hazáé lőn. Egyházaiban Te Deum hangzott, s nemzetőrsége útba volt a futó ellenség hátában táborunk felé. így van, így kell lennie mindenütt, s a népharc épp azért legyőzhetetlen. — 4- szer. Legyőzhetlen végre azért, mert a népben van hazaszeretet, s épp a nép legalsóbb rétegeiben oly tiszta legyőzhetetlen a hazaszeretet, minőt keveset mutathat a história. — És a nép engem megtisztelt bizodalmával, mert tudja, hogy azzal vissza nem élendek soha. Ha áldozatra szólítom fel, örömest hozza az áldozatot, mert tudja, hogy a hazának hozza, tudja, hogy saját szabadságának hozza, tudja, hogy valamit és minden nagyravágyás nélkül legfőbb dicsőségemnek azt vallom, hogy a népnek hű szolgája vagyok, úgy nem engedem, és nem fogom engedni soha, hogy akárki nagyra vágyásáért csak egy csepp vért