Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye

ra Nugent levele tűzetett ki, melyben hódolatot követel a megyétől Ferenc József iránt; s a nép fiai mindenütt nagyszerű hazafiságot tanúsítottak s közakarattal megtagadták a Nugent levele értelmébeni hódolatot. A febr. 9-én Szekszárdon tartott bizottmányi ülést előleges tanácskozmány előzte meg, melyben Nugent említett levele olvastatott föl; az e tanácskozmány ban megjelent bizottmányi tagok többnyire némán szerepeltek, egyedül Derecskéi Lajos Dunaföld vár kerületbeli szolgabíró mondotta ki határozottan, mint hazájához hű magyar, miszerint Nugent levelét egyszerűen félre kell tenni ,s ha csekély erővel jő a megyébe az ellenség, azt kiverni, árulónak, s nem igaz hazafinak mondván azt, ki az ellenségnek magát gyáván feladja. Ezután főispán Sztankovánszky Imre felszólítása következtében fölolvastatott a Ferenc Józsefhez fölterjeszteni tervezett fölirat, melynek rövid tartalma ez: „esküdjék meg Ferenc József az 1848-ik törvényekre s az ország által koronáztassa meg magát, ekkor elismerendi királyának Tolna megye." Ezen felírásra észrevételt a tanácskozmányban senki sem tett. A tanácskozmány bevégeztével főispáni elnöklet mellett bizottmányi ülés tartatott, hol a bizottmányi tagokon kívül közel harmadfél ezer felől álló nép jelent meg; fölolvastatván Nugent levele, a megjelent nép a teremben s a megyeház udvarán kitörő indulattal annak el nem fogadását hangoztatá, s minden szájból „éljen Kossuth!" hangzott. Végre lecsendesedvén a nép, egyes helyek képviselői emeltek szót s mindnyájan akép nyilatkoztak: miszerint az ellenségnek semmi nevű rendeleteit el nem fogadják. Az előleges tanácskozmányban felolvasott felirat elfogadtatott s az Ferenc Józsefnek eredetiben, Nugentnek pedig másolatban megküldetett. Ezek története után főispán úr hivataláról lemondván, a gyűlés eloszlott. A dunántúli megyékben mindenütt egyaránt föl van a nép lelkesülve a hon és saját jogai védelmére, de — miként már említem, — a kaputos osztály jobbára nyomorultan viseli magát. Ez azonban mit sem tesz, s legyenek önök meggyőződve, hogy a haza ezen elszánt népre, kivált ha egy két lelkes vezére akadna, véglehelletig bizton számolhat. FORRÁS : Közlöny 1849. február 24. (Tolnamegye febr. 12.) V/63 1849. február 27. DÖRY GÁBOR KIRÁLYI BIZTOS ELRENDELI AUGUSZ ANTAL ALISPÁNNAK, INTÉZKEDJEN, HOGY A KIHÁGÁST ELKÖVETŐK ELFOGASSANAK, A SÁRKÖZBŐL PEDIG TÖBB FEGYVERT SZOLGÁLTASSANAK BE Tolna megyében ideiglenesen működő teljhatalmú biztostul. Nagytekintetű Augusz Antal első alispány Űrnak. Szekszárdon Február 27-n 849. Nehogy egyesek, és rossz lelkűek kihágásaiért a jók is, sőt egész községek büntessenek, és az halasztás által többek is bűn, merények elkövetésére vérszemet ne nyerjenek, szükségesnek látom, hogy Bátaszéken, és Pakson a tudva lévő kihágások mielőbb megvizsgáltassanak, és a bűnösöknek feltalálandók elítéltetés végett befogattassanak — mire nézve az illető tiszti eljárásnak elrendelését Alispány Űrnak meghagyom.