Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye

V/23 1848. június 2. SZEMERE BERTALAN BELÜGYMINISZTER ÉRTESÍTI A MEGYÉT A DÉLVIDÉKI MOZGALMAKRÓL ÉS CSÄNY LASZLÓ KORMÁNYBIZTOSI KINEVEZÉSÉRŐL Tolna megye Egyetemének ! Horvátországban törvény és alkotmányellenes hűtlen törekvések léteznek, melyek a kormány békés kiegyenlítési kísérleteinek dacolva, a századokon keresztül ápolt testvéri érzet elfojtásával, naponta vakmerőbb jelenetekben nyilvánulnak. A felelős kormány alapítása előtt bánná kinevezett, azonban sem a hivatalos eskü, sem a beiktatás szertartásával le nem kötelezett B. Jellasics József nemcsak a törvényszeres kormány rendeleteit nem teljesíti, hanem apostoli királyunk ő Felségének nyilvánosan kijelentett kegyelmes akaratának is ellenszegülvén, Horvátország és Szlavónia lakosait és törvényhatóságait önkényes parancsokkal a törvény ösvényéről eltéríti, sőt a lázadás és zendülés szélére sodorja. Legújabb tudósítások szerint a bujtogatás és lázítás vezetői elbizottságukban annyira vetemedtek, hogy a fenyegetés és fegyveres rettegtetés eszközeihez folyamodván, egyfelől a korona és alkotmány hívei személyes bátorságát megtámadják, vagyonukat erőszakosan elfoglalják vagy feldúlják; az országos kincstár pénzeit eltulajdonítják, és az ellenvéleményben lévő Horvátország és Szlavónia legjelesebb fiait kiközösítésre kénytelenítik; másfelől a nép felfegyverezését elrendelik, hadi készleteket gyűjtenek, erőszakos adót vetnek ki, a Dráva partjaira őröket és ellenséges tilalmakat állítanak, és ezen bűnös merények által erőszakos ellentállásuk és hadiszándékaiknak világos jeleit adják. Miután pedig úgy a közös haza alkotmányának és határainak sérthetlen fenntartásának kötelessége, mint a szent korona iránti hívségünk elengedhetlen tisztünkké teszi, azon határt nem ismerő törvénytelen törekvések veszélyét elhárítani, és a szükség így kívánván, erőteljesen elnyomni, minden esetre megbüntetni, és az illetőknek kármentesítését eszközölni. Ennélfogva a Dráva innenső vidékére, Varasdtól Eszékig, mely utóbb nevezett város hazafiúi érzelmének és hűségének újólag fényes tanúságát adta; — jelesen Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyékre, úgy Pécs szabad királyi városra Csány László, mint országos biztos teljes hatalommal felruháztatott, oly végre, hogy b. Hrabovszky János Horvátország és Szlavónia és a végvidékekre, úgy Csernovics Péter temesi főispán, a tiszakörüli megyékre és bánáti határőrségre nevezett országos biztosokkal a szükséges egyetértést ápolván, a nevezett vidéken megjelölendő katonaság kellő ellátása — és szállítása iránt intézkedjék; a nemzeti őrsereg helyenként a leggyorsabban eszközlendő felállítását, rendezését, és mozgóvá tételét sikeresen elrendelje; azt a vidék biztosságának megóvására mozdítható csapatokra osztályoztassa, és utasításához képest napidíjakat ellátassa; a kiköltöző és menekülő horvát testvéreink kellő ellátásáról gondoskodjék, és mindazok iránt intézkedjék, miket a rendkívüli körülményekben a nevezett vidék biztossága különösen, a haza és a koronának érdeke átalában igényel: megbízván őt és felhatalmazván, hogy e részben mind azt tehesse, és elrendelhesse, mit a kitűzött cél elérése célszerűnek és szükségesnek ítélend.