Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye

V/18 1848. május 9. A MEGYEGYÜLÉS HATÁROZATBAN ÍTÉLI EL A KÖZSÉGI JEGYZŐK ÉS TANÍTOK ELLENI FELLÉPÉSEKET A megyei állandó bizottmány sajnosán tapasztalja, hogy némely helységekben a községi jegyzők és tanítók ellen méltatlanságok követtetnek el, és zajos kitörések történnek. Ez által nemcsak egyének sértetnek törvénytelenül, hanem maga a községeknek benső állapota, szerkezete zavartatik meg, és ez által a polgári rend, és igazgatás szenved és fenyegettetik. Szoros kötelességében látta tehát állani a megyei kormánynak nemcsak az egyes esetekben orvoslóképpen, hanem a következhető bajoknak elhárítása végett általánosan is intézkedni. Mire nézve nem lehet szándékában az állandó bizottmánynak a jegyzőknek vagy tanítóknak hibáikra, vétségeikre nézve bár csak ideiglenes büntetlenséget szerezni, sőt minden panaszt, melyet akár községek, akár egyes személyek ő ellene teendnek, legpontosban megvizsgáltatni, és legszigorúbban elítéltetni fogja, és kellő elégtételt szolgáltatand a múltra, s ha szükséges a jegyzőnek vagy tanítónak rögtöni elmozdításával is biztosítást szerzend a jövőre, más részrül azonban gondoskodnia kellett, hogy a jegyzőknek és tanítóknak személy s vagyonbeli állapot ja és jogai ne fosztassanak meg azon biztosságtól, mellyel minden honpolgárnak a szabadság paizsa alatt bírnia kell. Hasonlóul nem lehete szándékában az állandó bizottmánynak a községeknek jogát, mely szerint jegyzőiket szabadon választják, legkevésbé is csonkítani. Mindazonáltal gondoskodnia kell a bizottmánynak, hogy a község jegyzői és tanítói fontos hivatalok süllyedéstől megóva legyenek, mely múlhatatlanul következnék, ha azok oly biztossággal sem bírnák, melyet bármely fogadott cselédnek is szegődése nyújt, hogy tudniillik vétség esetén kívül idő szerinti felmondás nélkül el sem bocsájtathatik, gondoskodnia kell, hogy a szerződések szentségével éppen a községek kárhozatos példát ne adjanak — és gondoskodnia kell, hogy ne kedvetleníttessék el minden jóravaló ember a község jegyzői vagy tanítói hivatalba lépéstől, és ne vallja ennek kárát jövendőre nézve is a községi szerkezet. Igen megkülönbözteti az állandó bizottmány azon eseteket, melyekben egy vagy más község méltó panaszt tehet jegyzője, vagy tanítója ellen, az érdeklett vétkes zavargásoktól ; de ezen utóbbiakra nézve is nemcsak örömest hiszi, hanem adatokból tudja, hogy nem a községek rossz akaratának, hanem csak bujtogatok csábításának tulajdoníthatók — amely veszedelmes emberektől a községeknek óvakodni kell, mert azok vagy személyes bosszújuk töltésének, vagy más hivatalára vágyó önzéseknek jámbor polgártársaik békéjét feláldozzák, és mely igen sokszor fortélyosan elkerülvén a törvénynek érdemlett fenyítékét az elcsábítottakra tudják hárítani a vétség és büntetés súlyát. Megvárja az állandó bizottmány, hogy a községek a törvényességben a rend és csend fenntartásában, és mindenkinek, és így jegyzőiknél is minden sérelemtőli megkímélésében példát adandnak az egyes lakosoknak: — más részről megvárja a községek jegyzőitől és tanítóitól hogy kettőztetett szorgalommal,