Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye

görbítik a népeket, azon egy úrnak kénye alá, kinek a hódító nép rabszolga­ként hódol. És mi, hajdan védfala a kereszténységnek, legközelebbi szomszédai vagyunk az éjszaki óriásnak, talán azon rendeltetéssel, hogy valamint hajdan a kelet hatalma hazánk határai között megtörött, úgy megtörjék jövőben az éjszak hatalma is. Ha a végzet határozata reánk nézve ez, fo­gadjuk el az isteni gondviselésben vetett megnyugvással; nemcsak azért, mert nagyszerű, hanem azért is, mert Európa civilizált és szabad népei rokon érzeté­re ama nagy harcban számot tarthatunk, mely talán reánk várakozik. — Ámde emlékezzünk meg arról is, hogy győznünk csak akkor lehet, hogy áldozatul esni csak akkor nem fogunk, ha elszigetelve állunk a viadalban. Magyarország a legközelebbi események által Európa civilizált és szabad népei között fontos he­lyet foglalt el, hogy ezen helyet kellően betöltse, egyetértésre van szüksége, s egyezésre, mely által erős legyen, és rokonszenvre, mely által támogattassék. E rokonszenvet feigerj észté a szabadság érzete, táplálni és megerősíteni az érdek­egység fogja, legközelebb azon népekkel, melyeket a pragmatica sanctio által a história s törvény összvekötött, távolabb pedig nemzetiségünk, és önállásunk ép­ségben tartása mellett, azon fajjal, mely a civilizátionak bölcsője és mely a lő­porban és könyvnyomtatásban a szellem leghatalmasabb fegyvereit találmányai közé számítja. Hazánk határai között sokféle nyelvű népek tanyáznak, de van egy alap, melyen ezeknek különböző nyelvérdekeit egyesíteni lehet: ez az alkotmá­nyos szabadság, mely a különböző nyelvű népfajokat, a polgárzati közös nemze­tiségben egymás között egyesítheti; — ez alapon egyek lehetünk az adriai ten­gerig; a polgárzat függetlenségének alapján pedig ugyanazon egy uralkodó alatt egyesülhetünk a birodalom egységének eszméjében. Erőt egység ad; egyenetlen­ség felbontja a legerősebb országokat; — Isten világosítson fel bennünket, hogy egyesek, és az egyesség által erősek lehessünk. Mi pedig, kik a tisztelt közgyűlés parancsából gyenge műszerek voltunk a gondviselés kezében, hivatásunk megszűnvén, azon megnyugvással lépünk vissza az engedelmes polgárok sorába, hogy semmit sem tettünk egyebet, mint azt, mit lélekismeretünk szerint hasznosnak, szükségesnek találtunk a szeretett hon javára. Ezek után az országgyűlési irományok kiegészítéséül ide mellékelünk 175 darab törvényjavaslatokat, izeneteket, válaszizeneteket, felírásokat, nem különben királyi leiratokat és egyéb országgyűlési tárgyalásokat magokban foglaló nyomtatványokat, s midőn magunkat tapasztalt becses hajlamaikba ajánlanánk, megkülönböztetett tisztelettel maradunk lekötelezett hív polgártársai Forster Károly Gaál Eduárd A Tisztelt Közgyűlésnek Szekszárd Május 1 napján 1848. esztendő FORRÁS: TmL. Közgyűlési iratok 384/1848

Next

/
Oldalképek
Tartalom