Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye

csak arra kérlek, további barátságodba megtartani szíveskedj ; Imre barátomat tisztelem, maradok igaz barátod Forster Antal alezredes Dunaföldváron április 29-ik napján 1848. FORRÁS: TmL. Bezerédj család levéltára sz. n. V/13 1848. május 1. FORSTER KAROLY ÉS GAÁL EDUÁRD, AZ UTOLSÓ RENDI ORSZÁGGYŰLÉS KÉT TOLNA MEGYEI KÖVETE BESZÁMOL A MEGYEGYÜLÉSNEK A TÖRVÉNYHOZÓ MUNKA BEFEJEZÉSÉRŐL Tisztelt Közgyűlés ! Ha igaz, hogy nemzetek néha pillanatokban századokat élnek keresztül, úgy ezen igazságnak világosabb bizonyítványát a história fel nem mutat azon néhány heteknél, mellyek legközelebb fejünk felett történetdúsan repültek el. Fél Európát villanyozták keresztül a szabadság mozgalmai, Ausztriának és Poroszországnak százados rendszerei, néhány órák alatt megingatva, gyökerestül megváltoztak, csak az örök jégtől dermedő éjszak maradt érintetlenül, féltékenyen őriztetve százezrei által. A szabadság testvéresítette a népeket, mert nem a múlt század vérveres lobogójával rohant túl határain, hanem a béke olaj ágát nyújtotta igénytelen kezével. Ezen események megrázkódtatták hazánkban is az ős alkotmány épületét, mely szűk vala már befogadni az igényben és számban megszaporodott új nemzedéket; csak két oszlop maradt meg rendíthetlenül, de amellyek elég erősek elfogadni a legtágabb épületet: és ez; a király és a szabad törvényhozás. — Ellenben a szabad sajtó, — a népképviselet, — a községi rendszer, — a független magyar minisztérium iránt alkotott törvények által oly alapok rakattak le, melyeken a nemzet közszabadságának és boldogságának legbüszkébb épülete biztosan emelkedhetik, különösen a felfegyverkezett honpolgároknak, a nemzeti őrseregnek oltalma alatt. Azonban nagyot hibáznék, ha valaki azt hinné, hogy a munka már bevégeztetett; — a törvények meghozatala csak puszta szó, vagy írott betű; és a törvény életbe léptetésének nehéz munkája még hátra van. Számtalan magány érdeket áldoztunk a haza közjaváért, hogy a haza közboldogságából, és közszabadságából egyiránt részesüljünk. Kétségkívül mindannak része, mely a közösből jut, nagyobb lesz, amelyet mások kirekesztésével, elkülönözve bírtak. Az országnak kiváltságos polgárai, mert a szabadság nem fogy hanem nő, ha megosztatik; mert a jog nem gyengül, hanem erősebb lesz, ha többek tulajdona, mert a közboldogság nem sorvad, hanem gyarapodik azoknak száma által, kiket kebelébe befogad; a közjog, közszabadság, és közboldogság pedig hatalmassá teszi a nemzetet. — Ámde tagadni nem lehet, hogy az előítéleteknek is van hatalma, és hogy ezen hatalmat legyőzni nehéz, — hogy vágyaknak van telhetetlensége, melyeket kielégíteni a lehetetlenségek sorába tartozik: — pedig mind a vágyaknak igazságos mértékre szorítása, mind a megszokott és talán megkedvelt bal-