Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért

A népnevelés örök akadálya most is a közlegeltetési rend­szer, mely miatt a megyebéli legtöbb helyeken, amint ezt a megyebéli nevelés állapot járul készült táblás jegyzék kimutatja — nyáron a tanodák egészlen megszüntetnek. — Csökkenti a haladást kivált a nem rom. katolikus tanítók cse­kély, és polgári állásukat nem biztosítható fizetésök, mely miatt mezei munkára kelni kényszerülnek, és ezzel fizetésöket pótolni. A többi e tárgybeli kuriózu­mok közé számítható a grábóci g. n. e. tanító fizetése, mely évenkénti 8 vtó frtból. 6 mérő rozsból, 2 mérő kukoricából áll, — az uradalom a tanító részére kijelelt 5 öl fának felét magának vissza fizetteti. A nagymlgu htó Tanácsnak múlt évi 2058. sz. alatt költ intézete sze­rint a tanodába járható gyermekek is évenkint összveírandók, — ezen jegy­zékekből feltűnik némű helyen a szülők bűnös hanyagsága, — mely miatt sok kisded tanodáztatás nélkül marad, mint jelesen Lápafőn és Alsónánán, erre átaljában különös gond, és legkivált elején szigorú intézkedés és felvigyázat nélkülözhetlen. Több helyről panasz nyújtatott fel a tanodák szűke miatt, mely a ne­vendékek gondosb részletes oktatását akadályoztatja, így nevezetesen Majoson, Felsőnánán 200, Györkönyben, Bonyhádon 300 gyermek szorul egy tanító eleibe csekély téren. A tolnai helvét hitvallású tanodák igazgatósága esedez annak eszköz­léséért, hogy az illető földesuraságok a tanodákhoz tartozó szederkertekre tért kijelelni méltóztassanak, melyekben a kisdedek szeder, és egyéb fatenyésztés­ben oktatást nyernének. A megyében létező rom. katolikus tanítók a pécsi képezdéből alkal­maztatnak, kívánatos volna egy nyugintézet, melynek jótéteményéből a taní­tásban elerőtlenedett, és tanítói kötelességekre már nem alkalmas aggastyánok érdemlett nyugalomba juttathatnak, s helyettök ifjú erővel bíró tanítók nyer­hetnek alkalmazást, mert a köznép foglalatossága és életmódja csak egy-két évet enged kisdedeink nevelésére, melyek aszerint teljes célszerűséggel fel­használhatók. A jelentéshez mellékelt alapszabályok szerint a vallás és nevelés ér­dekében fáradhatatlan és áldozatos cselekvő részvéttel minden üdvöst felkaroló megyés püspök Scitovszky János ő excellentiája a tanítók és éneklők nyugdíj in­tézetét 1846-ik év 1-ső napján megalapítá, s annak oly sikert biztosított, hogy a nyugdíjak fizetése már 1851-dik évben kezdetét veendheti. E helyütt a megyében létező, és annak intézkedése alá tartozó Lymburg Styrum hagyomány — amennyire ez egy részben nevelési ösztön eszközül ala­pítatott — teljes méltánylattal felemlítendő; — a szenvedő emberiség annak 29 000 pgő fratra menő tőkéje után 41 egyén nyer vigasztaló alamizsnát. Az ala­pítvány 93 893 pgő frt 36 krra menő tőkéjéből pedig 32 tanuló nyer ösztöndíjat, s az alapítvány forrásai részaránylag oly gazdagok, hogy a felesleg ösztöndíjak többször a végrendeletben kijelelt egyéniségek hiányával nem is alkalmazha­tók. Az alapítvány összves tőkéje 122 893 frt. 36 kr. pengőbül áll. Dicséretes buzgalom mutatkozik a gyönki gimnázium és a szentlőrinci nevelő intézet mellett, ott 115, itt 46 ifjú nyervén oktatást fennebb tudomá­nyokban, az ágostai esperességben létez egy lelkészek, és egy tanítók-olvasó­társasága, melyek könyvtáraik több száz válogatott tartalmú kötettel vágynak ellátva, a nevezettek ezt csekély fizetésekből áldozzák, szellemi fennebb míve­lődesökre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom