Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért

AUGUSZ ANTAL ALISPÄN JELENTÉSE A MEGYE 1846. ÉVI IPARÁRÓL ÉS KERESKEDELMÉRŐL Azon békés mozgalom, mely világszerte mindenütt mutatkozik, és a polgáriasodás felé irányul, majd a tudományok óriási haladásában, majd az ipar és kereskedés kifejlődésében nyilvánul —• megyénket is átrezgi, s ha e tekintetben bő eredményekkel nem is dicsekedhetik, mégis a haza ez iránybani kifejlettségének fokához képest utolsó osztályba nem soroztathatik, s így helyesnek ismérendik a Tettes Karok és Rendek, ha évi jelentésemben a megyebeli ipar, és kereskedés külön rovatot nyer. — így megyeileg individualizálva nőni, és fejleni fog az — sa Tettes Karok és Rendek figyelmét, és pártoló, buzdító intézkedéseit igényli. — Az eddig eszközöltethetett alább következő összveírások szerint az ipar űző a földmívelő osztálytól máris elkülönözhető, noha legkivált a simontornyai járásban még most is ugyan azok, kik télen mesterséget gyakorolnak, nyáron földmívelők. Az iparűzők összves száma a megyében 5338, s így minden 37-dik lakos iparos; a megyében működő 7 gyár között különös figyelemre méltó a szekszárdi posztógyár célszerű felszerelésénél fogva, a szekszárdi selyemgombolyítógyár az egész megyebéli lakosságra kiterjedő hasznos, és iparra, munkásságra buzdító hatásánál fogva. — A szedresi vászonszövés, melynek gyártmányai a nemzeti iparegylet által méltányló jutalomra érdemesítettek. Olajmalom a megyében mintegy 60 működik. Kereskedő vagyon a megyében 336, kereskedés tárgya legfőképp gabona, bor, gyapjú, dohány, gubacs, hal, rongy, kőszén — a kereskedés körül foglalkozó egyéb személyek összveírását, úgymint hajósok, vontatók, fuvarosok, továbbá az áruk mennyiségét, ki- és bevitelt, s mindezekből a megyebéli kereskedés mérlegét jegyzékben ezúttal fel nem mutathatom, szándékom azonban ennek kifejtését, és azt eszközölni, hogy jövendőben a Tettes Karok és Rendek, mindezen adatokkal bírjanak, és az érdembéli intézkedéseiket azokra alapíthassák. A megyebéli kereskedésre hatással lévő közlekedési eszköz a gőzhajózás, mely a határhelyekkel mindenütt egyenes összveköttetésben áll, jelesen: Földváron, Pakson, és Tolnán, a Dunán egyébkint hajózásunk évről évre élénkül, és a használt eszközökre nézve tökéletesedik; — a sárvízi csatornán szinte ébred hajózási és kereskedői mozgalom, azonban jelenleg csak első zsengéjében vesztegel; — a Sárvízből a tolnai Dunába Palánk hegyei mellett elvonuló csatorna annak, és az egész táj kereskedésének emelésére varázserővel birand. FORRÁS: TmL Tolna vármegye alispánjának évi jelentése a megye 1846-dik évbeli állapot járói.