Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért

mészetesnek és magukhoz illőnek fogják látni, hogy ha valamely vásárlandó eddigelő külföldiből szereztetett, a különbséget a nemesi pénztár pótolja. A Karok és Rendek az Egyesület célját méltányolván, a Megye termét az Egyesület gyülekezeteinek tartására átengedik, egyszersmind pedig korábbi e tárgyban költ abbéli határozatukat, hogy a megyei szolgáknak ruházataihoz szükséges kelmék és egyéb a házi szükségekre megkívántató szerek ezután is egyedül honi gyártmányokbul vásároltassanak, ez alkalommal ismét megújítják és megerősítik. FORRÁS: TmL Közgyűlési jegyzőkönyv, 1844. december 16. MEGJEGYZÉS: A védegyleti mozgalom fokozott támogatására történő javaslatot az országgyűlési követek tették meg. (Bezerdéj István és Perczel Mór) Az 1844-es országgyűlés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ezért a követek szavaival élve „nem rideg panaszokban öntvén ki a sok megcsalódott reményeink, és teljesítlen igényeink felett méltó fájdalmunkat", hanem konkrét tettekkel kell a haza ügyét segíteni. Erre pedig egyik legalkalmasabb terület a hazai ipar megsegítése volt. IV/58 1844. december 16. BEZERÉDJ ISTVÁN, TOLNA MEGYEI KÖZEPBIRTOKOS NEMES ELSŐKÉNT AZ ORSZÁGBAN BEJELENTI, HOGY ÖNKÉNT ADÓ ALÁ VETI MAGÁT Alulírott fájdalommal szemlélvén: miképpen a legközelebb befejezett országgyűlése sem bírt az adó állapot ja eránt bármely formában is orvosló törvényt hozni: nem halaszthatom továbbra, hogy meggyőződésemnek, mely szerént adózási rendszerünk megváltoztatását mind a haza érdeke, mind az igazság a legsürgősben követeli — ne csak szóban, hanem mennyire tőlem függ, cselekvésben is, — azaz adómentességemnek megszüntetésével — következést adjak; mit egyszerű vagyonbeli jogommal élve tehetni vélek anélkül, hogy törvénysértéssel, vagy törvény eránti tiszteletlenséggel távolról is vádoltathatnám. Ezennel tudniillik magamat és birtokomat önként adó alá vetem; az úgymondott hadi adó alá úgy, mint a házi adó alá; esedezvén a Tekintetes Nemes Vármegye előtt: hogy ebéli következő pontokban foglalt ünnepélyes és visszavonhatatlan kötelezésemet elfogadni, s annak értelmében engemet éltem fogytáig Tolna Vármegye adózóinak sorába iktatni méltóztassék oly módon tudniillik, hogy: 1- ör Azon rész arányt vévén fel, mely léteznék, ha Tolna Vármegyének az 1844/45 évi hadi adóját 89 663 ftot, és a honit 75 288 ftot. összesen 164 951 ftot Tolna Vármegyében lévő minden személy, birtok és vagyon viselné — pontos számolást azonban a dolog mivolta szerént nem tehetvén — a folyó évi adózásom háromszáz pengő forintban határozódjék, mely sommára lehete t. i. hozzáverve felszámolom, amit mind a két pénztárra nézve, a közmunkának pénzeli megváltását is ebben foglalva, az érintett arány szerént igazságosan magamra veendőnek tartok; tekintetbe vévén, hogy Nemes Tolna Vármegyének rendszeréhez képest a közmunkát teljesítők a honi pénztárbul bért nyernek, melynek számára e fejében nevezetes summa vettetik ki; mi által így minden adózó már pénzbeli fizetésével a közmunkák terhét az érintett részben viseli. 2- or Adózásom a jelen 1844/45 évre kezdődvén a hadi, és honi pénztárt aránylag illesse.