Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért
1836. február 25. KÖVETI UTASÍTÁS ARRÓL, HOGY A FELÁLLÍTANDÓ KATONAI AKADÉMIÁN AZ OKTATÁS NE CSAK MAGYARNYELVŰ, HANEM HAZAFIAS IS LEGYEN Örömmel értvén 117-ik hivatalos tudósításunkból, hogy a Ludovica Katonai Akadémia a hosszú, szinte évtizedekre nyúlt várakozás után valahára már, és még az idén meg fog nyittatni; valamint nem kételkedünk, hogy abban az oktatási nyelv a magyar leend, és áltáljában a nevelés ott a törvényesen megállapítandó szabályok szerint nemzeti és hazai szellemben fog intéztetni oly mód, hogy a nevendékek ne csak katonákká készíttessenek, hanem egyszersmind buzgó hazafiakká lelkesíttetvén polgárokká is formáltassanak: szinte úgy kívánjuk ez utóbbi tekintetben, hogy azok a hazai egyéb dolgokon kívül különösen a Haza köz és külön törvényeiben is oktattassanak ; s arra nézve aképp utasítjuk ezennel Követ Urakat; hogy a nevelési rendszer megállapításában ama szempontokból indulván ki, eme kívánatunkat is hathatós szólásukkal figyelemre emeljék és sikeresítsék. Többnyire teljes bizodalommal és igaz becsüléssel vagyunk. Követ Uraknak Költ az 1836-k esztendei február 25-kén Szekszárdon tartott közgyűlésünkből. küldőik Tolna vármegye közönsége FORRÁS: TmL Közgyűlési iratok, Követi pótutasítások az 1832—36-os országgyűlésre. IV/42 1836. október 12. GINDLY ANTAL LEVELE CSAPÓ DÁNIELHEZ SOBRI JÓSKA ÉS TÁRSAINAK RABLÁSÁRÓL Kedves Édes Sógorom! Mi, a mindennapi rablás esetei borzasztó félelem s nyughatatlanságin kívül, melyeket erántatok szívünkön hordunk — egyéberánt egészségesek volnánk feleségemmel együtt, ki is Benneteket ezerszer csókol általam, Tudtodra adni kívánom, azon szomorú hírt, hogy folyó hónak 8-ik éjjelén szeretett barátunk, Hunkár Antal házában meglepetvén, csúfosan kiraboltatott Sobri s társai által. — Számosan jővén udvarában esthajnalon, amidőn őrjei minden felé és minden esetre kiállítva s kirendelve volnának katonái rendszer szerént, s pedig úgy, hogy kiki a rablók közül kötelességét előre tudván, egy — nyilván Sobri — felvont dupla pisztolt mellének szegezvén az úrnak, parancsola nekie, minden pénzét s ezüstjét elől adni — addig a másik az asszonyi ékességeket elől kérvén az Asszonyságtól, s minden, ami nékiek megtetszett összveszedték, úgy a Sz. Istvány mellén függő keresztjét, de még az asszonynak