Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért
tekben utasításaik nem lévén — egyedül saját győződésük szerint voksolhatnak — rendszerint, amint az országos naplókönyvek mutatják, az utasításokon alapult többség dönti el a kérdést. Kérdem már, fel lehet-e tenni, hogy két rendbéli, az ország legjelesebb férfiaibul álló országos küldöttség, s magok a törvényhatóságok oly törvényjavallatokhoz járuljanak, melyek ősi alkotmányunkat, és nemesi jussainkat veszedelmeztetnék ? — Ez valóban lehetetlen. Másképp áll azonban a dolog mivolta, mely a nemzeti közkívánságon alapul — mert annyi bizonyos, hogy a tudományok és mesterségeknek naponként bővebb kifejtése s terjedése az egyes polgárok közt új szükségeket, új viszonyokat szültek — amit is eleink már 790-k esztendei országgyűlésén elismervén — századok előtt hasznosan alkotott törvényeket elavultnak tapasztalván. — Ezeknek módosítását, javítását, s az újabb polgári viszonyokra nézve új, és elhatározott törvények alkotását szükségesnek tartották — azoknak kidolgozását egy országos küldöttségre bízván. — Az 1825/7 országgyűlésen ezen kész munka ismét egy újabb országos küldöttségnek vizsgalatjára, és az újabb időkben támadt szükséghez való alkalmaztatás végett adatott — mely fáradságos munkálódása után az 1830-k esztendei országgyűlésén általa készített törvényjavallatokat felhozván — Felséges Urunk ezeket további észrevételek végett a törvényhatóságokkal közöltette. Nincs tehát e részben valami elmúlatva, s biztosítva vannak a haza jussai. Bízzunk tehát azon férfiakban, akik a jelen országgyűlésen hazafiúi szeretet által buzdíthatván, kedveseiktül távul — gazdaságaikat elhagyván, egészségeknek is feláldozásával —• kedves hazánknak javáért, boldogításáért fáradhatlan munkálódnak. — Bízzunk dicsőén uralkodó felséges urunkba, aki 40 esztendőket felül múló szerencsés uralkodása alatt szerzett nagy tapasztalása mellett legjobban tudhatja, mit, s mennyit kíván a nemzeti kifejlés — és aki csak oly törvényekhez fogja királyi jóváhagyását adni — melyek minden sorsú polgároknak viszonyít egyaránt biztosítják. FORRÁS: TmL Közgyűlési jegyzőkönyv, 1834. július 29. MEGJEGYZÉS: Csapó Dániel gyenge egészségére hivatkozva lemondott országgyűlési követségéről és visszatért a vármegyébe, hogy a nemességet alispáni székéből győzze meg a haladás szükségességéről. Az 1834. július 29-i megyegyűlésen elfoglalja alispáni székét. Ez alkalommal Jeszenszky János másodalispán üdvözli, és átnyújtja neki a megye pecsétjét. Csapó Dániel az üdvözlésre a fenti beszéddel válaszolt. IV/37 1835. február 23. BEZERÉDJ ISTVÁN LEVELE CSAPÓ DÁNIELHEZ, MELYBEN AZ URBERI RENDEZÉST, A VÁROSOK HELYZETÉT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYCIKKET ÉRINTI ÉS AZ ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁST SZORGALMAZZA Pozsony, Február 23-án 835. Sopronban voltam időközben Kedves Barátom, és ezért 14-ik és 17-ikrül írt kedves leveledre csak most felelek egybefoglalva. Szeretem, hogy meg van fejtve ama számítási dolog — reménylem Orosz tudósításai írásával jobban meglészel már: kívánom azonban én is, hogy a Kossuthéra szinte egyesítünk egy társaságot, az eloszlott szekszárdi töredék
