Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért
továbbá azon értekezést élénk részvéttel és ama figyelemmel fogadtuk, melyet annak fontossága méltán ébreszt és ébren tart. E figyelemmel vizsgálván mi azt, nem lehet nem vágyva óhajtanunk, hogy a tárgyalt híd már csak úgy is, mint az országhoz illő, és fővárosink hasznát s díszét emelő emlék — alkotmány, annál inkább pedig, mint a Haza Dunaszegte részeit kereskedési menettel szakadatlan összekötő kapcsolat, — de főképp azon messzeható tekintetben, minél elébb létre jusson; mely szerint a nehézségek szerencsés legyőzte után, valamint az értekező Grófok is jós reménnyel érintik, ösztönző példa és vezérösvény lehetne majd több más, a Haza boldogságát eszközlő vállalatokra, melyekre oly igen számos nálunk még a tárgy — és tagos a tér. Javallólag tehát az értekezésben oly jelesen kifejtett és alkotmányi intézeteinkkel helyesen összeférkeztetett, a munka kivitelére pedig legbiztosb s célirányosb módot és rendszert — felettébb ajánljuk követ uraknak, hogy országosan tekintvén az ügyet, tessen részünkről önnön lelkesedésük szerint is a Haza jelen gyűlésén hathatós szólással és hazafiúi teljes iparral elősegélniök egy Dunánkon Buda s Pest közt állandó hidat létesítő köztörvénynek alkottatását. Többnyire igaz becsüléssel és teljes bizodalommal vagyunk Követ Uraknak Költ a mi 1833-ik esztendei Sz. Iván hava 17-én Szekszárd mezővárosában tartott közgyűlésünkből küldőik Tolna vármegye közönsége FORRÁS: TmL Közgyűlési iratok, Követi pótutasítások az 1832—36-os országgyűlésre, 12. sz. utasítás. IV/35 1833. szeptember 3. A VARMEGYE UTASÍTJA KÖVETEIT, HOGY AZ UGARBELI KILENCED TERVEZETT ELTÖRLÉSE ELLEN TILTAKOZZANAK Követ Urak! Igen sajnosán értettük a legközelebb múlt hónap 29-én költ 29-ik számú hivatalos jelentésükből, a képviselő Tettes Rendek Tábláján a többségnek Követ Urak hathatós ellennyilatkozásuk mellett is ama megállapítását, — mely szerént az ugarban — ámbár a rendesen szokott nyomásnyi vagyis calcaturabéli veteményeken kívül — termesztettek az uradalmi kilenced alól kivétetnek, és az apró dézsma is minden válság nélkül jövendőre megszüntetik; — sokkal is fájdalmasabb ezen földesúri tulajdonon ejtett sérelem, hogysem azt eltitkolhatnánk, és Követ Urak — mint hív tolmácsaink által a Haza előtt első alkalommal kinyilatkoztatni ne sietnék, mily szorongva tartunk az érintett sérelmes, de úgy reményijük, törvénnyé válni nem fogó javaslatnak a végrehajtásában, ha nem veszélyes — bizonyosan igen kedvetlen következéseitől. Ugyanis e törvényjavaslat újra tetemes bántással támadja meg a földesúri, tulajdont — mely már a földhasználatra nézve a jobbágynak engedett szabad adás-vevéssel oly igen meg vagyon rendítve — és úgy szólván csak kép-