Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért

3. Ha németek, melyik részéből jöttek Németországnak? Êrtik-e a magyar nyelvet? A városban található németek nem úgy szállíttattak bé, hanem rész szerént Németországnak különbféle részeibülj rész szerént pedig hazánknak más részeibül egyenként jöttek bé a városba, különbféle mesterségeknek gyakorlása végett. A termetükre és színükre valamint külömbféle helyekről valók, úgy termetük és színük is külömbféle. — A hazánknak nyelvét 10 lakoson kívül valamennyien értik. 4. Hány sessio vagyon az helységben? Hány földet bíró? Hány kisházas? Hány zsellér? Hány nemes? Hány mesterember? A földek sessiora felosztva nincsenek, mivel a lakosok között a szabad vevés és eladás uralkodik, — hanem a dicális conscriptio szerént vagyon 894 1/4 napi szántóföld, melyeket 557 lakosok bírják, — ezeken kívül vágynak 277 zsellérek, 79 nemes, és 334 mesteremberek. 5. A szántás vetésen kívül, miből szerzik bé szükségeiket? Talán kereskedés? Csinálmányok? Szőlő mívelés? Marhatartás? Dohánytermesztés? Fuvarozás által? A szántás vetésen kívül a lakosok, mivel tagos szőlőhegyeik vágynak, nagyobb részént szőlőmívelésbül, és kevés marhatartásbul szerzik bé szükségeiket. 6. Hány ház? Hány pár? Hány lélek vagyon az helységben? Melyik vallásfelekezethez tartoznak? Ha vegyesek, melyik nagyobb? S mindegyik hány lelket számlál? Melyik fogy? Melyik nevelkedik? A városban mind összvevévén 1331 ház 2054 pár és 8497 lélek vagyon, melyek közül 3527 katolikusok, 696 reformátusok, 17 luteránusok és 13 zsidók, ide nem értvén a iehérszemélyeket, találtatnak, — kik számtartás szerént inkább szaporodnak, mintsem fogynak. 7. Ki a földesura? Egy? Vagy többek? Neveztessenek meg minden közbirtokos urak. — Robot alatt vagynak-é? Vagy contractualisták? Vagy magok árendálják ki magokat? A város a political fundatiohoz tartozik, és a Felséges Helytartó Tanács által adminisztráltatik, a lakosok különben contractualisták. 8. Hány gyermek jár közönségesen oskolába? Télen-é csak? Vagy nyáron? Az oskolák négy rendre vágynak felosztva, amelyekbe közönségesen vévén 583 gyermek jár. Nevezetesen pedig az 1-ső nemzeti oskolába 235, a 2-ik nemzeti oskolába 92, az 1-ső deák oskolába 53, és a leány oskolába 203 leány gyermekek találtatnak, kik télen és nyáron, egynéhány szegényebb sorsúakat a téli ruhátlanság miatt kivévén, mindannyian egyformán járnak oskolába. 9. Van-é vásárja? öt országos vásárok esnek esztendőnkint a városban, nevezetesen az 1- ső az úgynevezett Virágvásár, mindég húsvét előtt egy héttel esik. A 2-ik Aldozói vásárnak neveztetik, mindenkor abban a hétben tartatik, amelyben áldozó csütörtök napja esik. A 3-ik Sarlósi vásárnak mondatik, és mindenkor 2- ik júliusban esik. — A 4-ik Kereszti Vásárnak hivatik, és 14-ik szeptemberben tartatik. Az 5-ik vásár Erzsébetinek neveztetik, és 19-ik novemberben esik. — Ezen vásárokra minthogy nagyon kiterjedők, mindenféle kézi csinálmányokat, fabrikabéli készítményeket, és egyéb termesztményeket hoznak, különösen pedig a ló és szarvasmarha vásárok igen nevezetesek. — A hetivásá24 Évszázadokon át 369