Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR - Tolna megye a hazáért és a haladásért

6. Mivel a szőlőhegy nem olyan nagyból álló lészen, azért mind a szőlősgazdáknak, mind pedig az uraságnak káros lenne, minden szőlő mellett pásztort tartani, hanem kettőt, hármat felállítván, azok a szőlősgazdák fizessenek, kik hitesek légyenek, és éjjel nappal madártól, rossz embertől fogják a szőlőt őrizni puskákkal, s ahhoz tartozandó eszközökkel. 7. Kiki a szőlő árkait a maga szőleje végében s reá esendő portioin, úgy csinálja és conserválja, hogy akinek gyepjén marha bémegyen, az négy forintot, kinek pedig az marhája lészen minden tőkétől, kit azon marha elront egyegy forintot fog fizetni, melyből az káros embert három rész, negyedik rész pedig hegybírókat, mestereket, pásztorokat fogja illetni. 8. Ha a szőlő és gyümölcs-Topót hír nélkül a szőlőben tapasztalnák, s megfoghatják, mindeniből, mi rajta találtatik kivetkeztethetik, vagy pedig rossz cselekedetit 24 fttal válthatja. Mely büntetés hegymestereket, hegybírókat és pásztorokat fogja illetni. 9. A szőlősgazdák tiltanak attól, hogy három négy gerezd szőlőnél többet házaikhoz haza vinni ne merészeljenek, ha több ízben, vagy kosárral, vagy hogy pénzen adna el tapasztaltatik, tizenkét forintra büntetődik, abból egy rész a hegybíróké, mestereké, három része pedig az uraságé lészen. 10. Mindenféle jó gyümölccsel és szőlővel tartoznak az uraságnak szolgálni, és gazdálkodni. 11. A dézsmát, midőn az uraság szedeti, mivel a prések a hegyen szükség lenni, és a szőlőt faluba, vagy házhoz hordani szabad nem lészen. úgy hasonlóképpen mustot vagy bort, sem előtte, sem pedig dézsmálás után, más uraság sérelmével behozni, akár az kisebb vagy nagyobb edényben légyen, tiltatik. Dézsmálás idején, még az tart. az tisztek becsületes étellel és itallal napjában kétszer a szőlősgazdák közönségesen tartoznak az penna bor helett. 12. Ha, aki pedig dézsmáláskor találtatik, hogy az uraságnak járandó dézsmát vad alma, körtvély. vagy más egyéb préselt lével, avagy vízzel keveri, szaporítja, az ilyen dévajságban észrevétetett, megesmértetett személynek azon esztendőbeli termés borát azon rossztévőnek egészen elfoglalja, minden irgalom nélkül elveszi, ha pedig dézsma után. midőn borait már eladná, az egész szőleit confiscálja az uraság annak adja, akinek akarja. 13. Nem különben, aki igazán dézsmáláskor minden termés mustját, vagy borát a dézsmásoknak elől nem adja, és abból akármi keveset eltagad, vagy félreteszem vacrv pénzen elad. egész termése, vagy egész szőleje confiscáltatik, és az uraság annak adja ki is viszi. 14. A káromkodás, verekedés, vérbocsájtás. tolvajság és fajtalanság keményen tiltatik, ha valaki ilyen gonoszságban az hegy népétől tapasztaltatik, tartoznak 21 Rftra megbüntetni, kinek három része az uraságé. egy része pedig hegybíró, hegymestereké és pásztoroké lészen, ha hogy azon üdőben pásztorok szükségesek lesznek. 15. Ha pedig a szőlősgazdák közül valaki szőleit el akarná adni, szabadság adatik ugyan nékie, de a szőlőmegvevőt elébb az hegybírónak bejelentse, és ha azok heles és elégséges embernek ítélni fogják, az uraság hasznára, azután bízvást néki adhatja, de ellenben az megvevő az uraságnak egy tallért tartozik minden lánc szőlőtől fizetni. 16. Az hegynek különös könyve légyen, aki az hegybírónál fog állani, kiben minden szőlősgazdának a neve fel légyen írva, és ki hány lánc szőlőt bír, specificáltassék nemkülönben mikor, ki adja el a szőlőt, kinek és hogy, kinek