Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

mintegy két óra tájban egy kis gyermeknek keze által olly veszedelmes tűz támadott, hogy másfél óra alatt 247 házak és azoknak minden épületei, gabonái, ruhái, marhái és minden javai annyira megégtenek, hamuvá lettek, hogy nintsen ezek közül senki, aki tsak egy falat kenyeret is szájába vehetne. Sőt — sokaknak szülei, másoknak gyermekei örökre megsültének és égtenek, sok megmaradtaknak ábrázattyaik, másoknak kezeik, kinek lábaik, kinek szemeik megégtek. És most már ki annyát, ki fiát sirattya, ki szemét óhajtya, ki lábát ki kezét fájlalja, közönségesen pedig az utolsó koldulásnak táskáját forgattyúk, láttyuk és hordozzuk. Ügy hogy tsak jót életünk felől gondolkodni is erőtlenek és alkalmatlanok vagyunk. Melly kínos megnyomorodásunkban Isten után az Nemzetes T. Consiliarius V. Ispány Urunknak és édesatyánknak mind bölts tanátslásáért, mind pedig szokott kegyelmessége szerént való segedelméért midőn még tsetsszopóink is kiáltanak és keseregve jajgatnak, legyen minekünk mindenekben mindenünk. Melly kegyességiért az mindeneken hatalmasan uralkodó Isten előtt könyv hullatással és buzgósággal kegyes életéért könyörögni meg nem szűnünk és leszünk. A Tekintetes Consiliarius V. Ispány Ürnak, mint Édes Atyánknak megnyomorodott és szükségre jutott szegény fiai, detsi hellységbeliek. FORRÁS : TmL. Közgyűlési iratok 3:1774 11 MEGJEGYZÉS : A községre 1773. október 21-én szállt rá a vörös kakas. A későbbi vizsgálat tanúsága szerint egy ü éves kisgyermek a hamuval együtt parazsat is öntött ki a szemétdombra, az lángrakapott és csaknem az egész falu elpusztult. A jelentésben közölt károkon kívül leégett a község I5ifi-ban épült temploma, elpusztult a katonai kvártélyház stb is. A végleges adatok szerint 2Ü9 háznál minden elégett, 43 lakóház megmaradt ugyan, de ezek többségénél is vagy u sertésólak, vagy az istállók, magtárak stb. pusztultak el. A férfilakosság túlnyomó többsége a mezőn volt, amikor a tűzvész kitört, ezért 11-en meghaltak (szinte valamennyien öregek és gyerekek, csecsemők), a későbbi jelentés is megemlíti — konkrét adatok megjelölése nélkül —, hogy többen szemük világát veszítették, mások nyomorékká váltak a kezükön-lábukon elszenvedett súlyos égési sérülések miatt. Az 1774. január 18án készült jelentés a tűz pusztítását leírva, a többi között így fogalmaz: „így azoknak az embereknek, akiket tegnap még gazdagnak tartottak és asszonyaiknak — akik állandóan, még hétköznapokon is díszes ruhákban sétáltak, mintha ünnepelnének — mindenük elszállt a füstben." Néhány sorral később pedig így írnak a megye emberei: „Itt most már nem a kutyák ugatását, a kakasok kukorékolását, hanem a rókák nyikogását és a farkasok üvöltését lehet hallani." III/105 1776. június 28-án ARATÓRÉSZ MEGÁLLAPÍTÁSA Partikuláris kongregáció : Kölesd Megüjíttatik az aratórészre vonatkozó limitatio oly módon, hogy tiszta búzából 1/10; kétszeresből és (akár őszi, akár tavaszi vetésű) rozsból 1/9; az árpa mindkét neméből valamint zabból és kölesből 1/8 legyen a fizetségképpen adott aratórész. A cséplésért pedig eggyel magasabb részt kell adni, kenyér és egyéb élelem nélkül azonban 100 pozsonyi mérőként még 4 mérőt kell juttatni a csépiőknek. FORRÁS: TmL. közgyűlési jegyzőkönyvek 1773—1776, 433. old. MEGJEGYZÉS : Meglehetősen kevés a 4%-os cséplőrész. Egyik szolgabírónak a megye által elrendelt próbacséplés adatairól megtett jelentés szerint (TmL. ö. ) 1772-ben egy 2G kévéből álló nagy-kereszt búza (Magyar) Keszin, Alsónyéken és Sárpilisen adott legtöbbet (2 egész és 3/8 mé-