Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR
vallunk, mivel némelly földesuraink örökre magoknál tartóztattyák s vissza nem adják. A búzahordást ami nézi, nemcsak a majorbélieket takarétottuk bé, hanem bikácsiaknak és szentgyörgyieknek árendában kiadott földekrül esett dézsmát is kénszeréttetünk behordani, valamint a' borbul úgy nem külömben az bárányokbul, kukuriczábul és minden néven nevezendő veteményekbül kilenczedét és tizedet hatalmassan raitunk megvették. Tisztek pedig az pennaticumot olly keményen behajtották, hogy ha az urának egy ficzkó kukuricza dézsmát nem adhat is a' szegény ember, a' tisztyének oda kell az egy ficzkót adni pennaticumban, akar marad magának, akar nem. S a többi termésbül is mind duplán szedik pennaticumukat. Nem külömben szokásban vették az földes urak sallópénznek beszedését, melly tészen minden kereszt jószágtul (légyen az őszi, vagy tavaszi) egy pénzt, melly contractusunkban nincsen. 7 to Minden háztul a' benne lakó ember egy kappant és tíz tojást fog adni az Urasságnak, az egész hellység pedig két borjút esztendeig, akkor mikor az Urasság kívánni fogja. Ezen hetedik punctumat sem veszik figyelembe, mivel nem két borjút esztendőnként, hanem hatot követelnek, azon kívül hat font czukrot s annyi kávét, írós vajat és barom fiat kinek száma nem volt. Melly nagy költségében telt esztendőnként a' szegény városnak. 8 vo A korcsma és mészárszék fél-esztendeig engettetik a' lakosoknak, olly feltétel alatt mind azonáltal, hogy az alatt a' fél-esztendő alatt a sör és pálinka áruitatást az Uraság maga számára fogja folytatni, ha pedig az hellységnek tetszeni fog az alatt sört, pálinkát áruitathat. A' marhanyelv pedig az uraságnak jár. Ezen nyolczadik punctum mellett sem maradt meg az Uraság, mivel a mészárszéket fél-esztendeig ígéri, de meg nem adja. hanem a mészáros esztendőnként 20 forintokat és edgy mása fadgyut fizet a városnak, ellenben az város is mészárszékhez tartozandó eszközöket megszerezni és mind fogyatkozásit igazéttani köteles, mészáros pedig fizet esztendőnként árendát 150 forintokat. Mi pedig a korcsmát illeti : azt sem engedik az urak, a' mellyben ők áruitatnak, hanem különös házat hagynak a városon választani, s ők is velünk edgyütt ároltatnak az idő alatt, olly alkalmatlan üdőt választottak nékünk az ároltatásra. midőn szegény embernek magának is vagyon kevese, innét éppen csekély hasznát veszi korcsmájának a' város. 9 no Ha ezen kívül az uraság más munkát kíván végben vitetni, az ollyatin munka beszámít a jobbágyi szolgáltatásokba. Ezen kilenczedik punctumtól is eltávoztak, mivel fölöttébb való robottyát a szegénységnek cenzusba soha nem írták. Contractusunkban nem lévén, az Urak már régen szokásul vették az eladott háztul és már a' szőllőktül is kezdik a harmadik-pinzt 6 szedni, ha tudni illik: tavali esztendőben drága pínzen épétette szegény ember az házát, szorultságábul az idén kéntelenéttetik eladni, minden harmadik forintyát elhúzza az Uraság, az illyetén keserves kárát sok szomorú szívvel könyvezi, hogy ok nélkül tulajdonát el húzzák-vonnyák tüle. Azon kívül az uraságok esztendőnként 24 forintokat vesznek rajtunk makk-bért, holott csak egyszem makkját a paksi s. v. sörtvés nem láttya, sőt ha ki csak szedni bátorkodik is, megtudódván — a büntetést el nem kerüli. A földesurak városon kévül majorokat épétteni engedtek és azokban marhás, juhász embereket árendában befogadtak, azoknak noha Koronás Felséged embereinek sem forsponttal, sem katonája tartásával nem szolgálnak 7 , mégis a földeknek és réteknek javát a nagy árenda kedviért adgyák. A szegény paksi embernek pedig, akin szárazon-vízen jövő-menő transéna ország uttyában
