Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR
gási szabadosságuk megzaboláztassék és hozzászokjanak az állandó lakhelyhez, elhatároztatott : egyetlen földesuraság se engedje be birtokaira másnak a jobbágyát — a szökött jobbágyok visszaszolgáltatására megszabott büntetés terhe alatt — csak akkor, ha azok rendelkeznek az elbocsátásukról kiállított szabályszerű tanúsítvánnyal; még kevésbé megengedett számukra, hogy ígéretekkel vagy bármilyen más ürüggyel lakhelyváltoztatásra csábítsák másnak a jobbágyát. Az elbocsátólevelet pedig előbb nem állíthatják ki, csak akkor, ha köz- és magántartozásait a jobbágy megfelelően.. . teljesítette. FORRÁS : TmL közgyűlési jegyzőkönyvek 1747—1753, 127—28. old. MEGJEGYZÉS : Az 1723. évi 60. törvénycikk 4. §-a értelmében a szökött jobbágy befogadója és vissza nem szolgáltatója 100 forint büntetést fizet, ezenkívül természetesen meg kell térítenie a jobbágy felkutatására, visszaszerzésére fordított „készkiadásokat" is. III/87 1751. január 4. ING YENFOG AT IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA Ezenkívül elhatároztatott, hogy mivel a betegeknek a gyógyítás céljait szolgáló szállításán kívül tilos az elöljárók utasítására ingyenfogatot kirendelni (amint azt a területi főbiztos úrnak ezen gyűlésen publikált levele is tanúsítja), az adózó nép a továbbiakban tartsa magát e rendelkezéshez. Az mindenesetre szükségesnek látszik, hogy a tiszt urak amikor az elszámoltatás végrehajtására kiszállnak és az elszámoltatásra kerülő falvak megközelítésére sem saját fogattal, sem pedig megfelelő készpénzzel nem rendelkeznek, előfogatot vehessenek igénybe allomástól-állomásig 1 . Ezt a szolgabíró urak körözvény útján publikálják. FORRÁS: Corpus Stat. V. k. 1. fele, 580. old. JEGYZETEK: 1. Ebben az esetben: falutól-faluig, abból a községből, ahol már befejezték az elszámoltatást — abba a községbe, amely soron következett. Figyelemre méltó a rendelkezés megfogalmazása. Elismeri a megye nemessége, hogy csak egy esetben lehet ingyen fogatot igénybevenni, de „szükségesnek látszik" szerinte, hogy más esetben is sor kerülhessen igénybevételére; erre azonban nem tesz előterjesztést, hanem — teljesen jogellenesen — maga módosítja a felsőbb rendelkezést. Ezt a módszert gyakran alkalmazták a megyék saját elképzeléseik megvalósítására. III/88 1753. június 19. VADÁSZATI ÉS FAVÁGÁSI TILALOM A SZEKSZÁRDI APÁTSÁGI BIRTOK ERDEIBEN 1 AZ ALAPRENDELKEZÉS Nagyméltóságú Trautsohn Joseph Herczegh és szekszárdi Apáth Uram Eőherczegsége kegyelmes rendeléséből és parancsolattyából Szekszárd mezőváros, úgy nem külömben Moss, Agárd, Eőtsény, Grábócz hellységek lakossainak és jobbágyoknak elrendeltetik, hogy mivel Eőherczegsége ezen szekszárdi ura-