Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

gási szabadosságuk megzaboláztassék és hozzászokjanak az állandó lakhely­hez, elhatároztatott : egyetlen földesuraság se engedje be birtokaira másnak a jobbágyát — a szökött jobbágyok visszaszolgáltatására megszabott büntetés terhe alatt — csak akkor, ha azok rendelkeznek az elbocsátásukról kiállított szabályszerű tanúsítvánnyal; még kevésbé megengedett számukra, hogy ígéretekkel vagy bármilyen más ürüggyel lakhelyváltoztatásra csábítsák másnak a jobbágyát. Az elbocsátóleve­let pedig előbb nem állíthatják ki, csak akkor, ha köz- és magántartozásait a jobbágy megfelelően.. . teljesítette. FORRÁS : TmL közgyűlési jegyzőkönyvek 1747—1753, 127—28. old. MEGJEGYZÉS : Az 1723. évi 60. törvénycikk 4. §-a értelmében a szökött jobbágy befogadója és vissza nem szolgáltatója 100 forint büntetést fizet, ezenkívül természetesen meg kell térítenie a jobbágy felkutatására, visszaszerzésére fordított „készkiadásokat" is. III/87 1751. január 4. ING YENFOG AT IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA Ezenkívül elhatároztatott, hogy mivel a betegeknek a gyógyítás céljait szolgáló szállításán kívül tilos az elöljárók utasítására ingyenfogatot kirendelni (amint azt a területi főbiztos úrnak ezen gyűlésen publikált levele is tanúsítja), az adózó nép a továbbiakban tartsa magát e rendelkezéshez. Az mindenesetre szükségesnek látszik, hogy a tiszt urak amikor az elszámoltatás végrehajtására kiszállnak és az elszámoltatásra kerülő falvak megközelítésére sem saját fogat­tal, sem pedig megfelelő készpénzzel nem rendelkeznek, előfogatot vehessenek igénybe allomástól-állomásig 1 . Ezt a szolgabíró urak körözvény útján publikál­ják. FORRÁS: Corpus Stat. V. k. 1. fele, 580. old. JEGYZETEK: 1. Ebben az esetben: falutól-faluig, abból a községből, ahol már befejezték az elszámoltatást — abba a községbe, amely soron következett. Figyelemre méltó a rendelkezés megfogalmazása. Elismeri a megye nemessége, hogy csak egy esetben lehet ingyen fogatot igénybevenni, de „szükségesnek látszik" szerinte, hogy más esetben is sor kerülhessen igény­bevételére; erre azonban nem tesz előterjesztést, hanem — teljesen jogellenesen — maga mó­dosítja a felsőbb rendelkezést. Ezt a módszert gyakran alkalmazták a megyék saját elkép­zeléseik megvalósítására. III/88 1753. június 19. VADÁSZATI ÉS FAVÁGÁSI TILALOM A SZEKSZÁRDI APÁTSÁGI BIRTOK ERDEIBEN 1 AZ ALAPRENDELKEZÉS Nagyméltóságú Trautsohn Joseph Herczegh és szekszárdi Apáth Uram Eőherczegsége kegyelmes rendeléséből és parancsolattyából Szekszárd mezővá­ros, úgy nem külömben Moss, Agárd, Eőtsény, Grábócz hellységek lakossainak és jobbágyoknak elrendeltetik, hogy mivel Eőherczegsége ezen szekszárdi ura-

Next

/
Oldalképek
Tartalom