Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

nádori megyei együttes levonás vagy be kell járás, község előirányzat növelés szedni ft d ft d ft d ft d ft d Zomba 143 03 72 80 215 83 +35 — 250 83 Belac 89 92 44 52 134 44 — — 134 44 Kakasd 132 21 07 83 200 04 — — 200 04 Cikó 144 60 76 — 220 60 +30 — 250 60 Bonyhád (ném.) mv. 15 90 8 65 24 55 — — 24 55 Bonyhád (magy.) 129 65 64 10 193 75 +31 70 225 45 Majos 100 — 50 87 150 87 + 144 23 295 10 Kismányok 73 09 35 33 108 42 +22 — 130 42 N.Mányok (ném.) 39 77 20 16 59 94 — — 59 94 N.Mányok (magyarok) 53 70 27 40 81 10 +46 48 127 58 Máza 86 16 45 82 131 98 — — 131 98 Várallya 131 14 62 38 193 52 +82 68,5 276 20,5 Györe 44 86 22 22 67 08 — — 67 08 Tófű 14 32 6 50 20 82 — — 20 82 Izmény 122 •17 62 24 184 71 — — 184 71 Apar (rácok) 250 77 133 66 384 43 +35 — 419 43 Apar (magyarok) 132 76 73 60 206 36 + 18 — 224 36 Vej ke 151 36 78 43 229 7!) + 165 60 395 39 Závod 205 30 103 70 309 — •— — 309 — Mucsi 196 06 104 62 300 68 — — 300 68 Tevel 231 52 129 97 361 49 +91 50 452 99 Kisdorog 95 70 48 85 144 55 — — 144 55 (F)Nána 231 59 126 11 357 70 + 124 40 482 10 Kaláznó 126 63 63 75 190 88 — — 190 38 Hőgyész 83 03 39 34 122 37 +59 87 182 24 Berény 250 21 140 91 391 12 +62 29 453 41 Összesen : 3925 ft 62,5 dénár a hadiadó, 2049 ft 54 dénár a megyei adó ; együttesen — 5975 forint és 20 dénár. Mérséklés egyetlen községnél sincs, az adónövelés nagysága viszont 1032 forint és 12 dénár. Behajtásra kerülő összeg = 7007 ft 32 dénár. A 3 járás együttes adatai. Hadiadó összege = 20 042 forint 82 dénár megyei adó összege = 10 479 forint, 57 dénár. Elengedés (mérséklés) mértéke = 409 forint és 45 dénár; növelés nagysága — 1784 ft és 61 dénár. Behajtásra kerül = 31 897 forint és 59 dénár. Kelt, Simontornyán az 1730. augusztus 21.-én megkezdett és folyamatosan továbbtartó közgyűlésen. Elkészíttetett és kiadatott általam : Gyurkovics Péter sk. Tolna Vármegye Főjegyzője FORRÁS : TmL. Közgyűlési iratok 1:1128. MEGJEGYZÉS: A megyei igazgatási munka színvonalára jellemző, hogy az egész évi adóöszszek 6 százalékának megfelelő nagyságú növelést kellett a „toll botlása" miatt végrehajtani. Egyes községekben a korrekció nagysága megközelítette (Váralja) vagy meg is haladta (Majos, Vejke) a falu egész éves hadiadójának összegét. Ez a sok hiba azért szembetűnő, mert az adóelosztást bizottság végezte el, a javaslatot az adószedő terjesztette a közgyűlés elé, amely azt elfogadta: így elég sok (viszonylag képzett) embernek módja volt a kivetés helyességét kontrollálni, arról nem beszélve, hogy a gyűlésen részt vettek az egyes községek adózási lehetőségeit pontosan ismerő földesurak, illetve uradalmi tiszek is.