Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

HI/52 1725. március 1. A CIGÁNYVAJDA TISZTSÉG MEGSZERVEZÉSE Generális kongregáció; Simontornya A cigányok kérdésével kapcsolatban elhatároztatott, hogy részükre egy magyar vajdát kell beállítani és — az összeírások megtörténtével — kötelesek legyenek adózni. FORRÁS: TmL. közgyűlési iratok 1721—1725. 507. old. MEGJEGYZÉS: A cigánykérdés megoldása az egész XVIII. században egyik központi problémája volt az önkormányzatoknak és a központi hatalmi szerveknek is. A cigányvajda tisztség megteremtésével, és ennek egy nem cigányra való ráruházásával, az volt a megye nemességének célja, hogy találjon egy olyan nemest, aki — főleg, ha érdekeltté tették a cigányok megregulázásában, — leveszi a megyei tisztségviselők válláról az ezzel járó rengeteg gondot. Egyéb rendészeti feladatok ellátásánál azonban ugyanilyen megfontolásból más módszereket is alkalmazott a megyei tisztikar: a koldusok ..megrendszabályozása" során például külön koldus-bírót jelöltek ki azokban a községekben, ahol ezek száma jelentős volt és rajta keresztül adták ki rendelkezéseiket. III/53 1725. május 15. A MEGYE KÖZBIZTONSÁGÁNAK HELYZETE Generális kongregáció : Szekszárd Kivonat egy jelentésből, amelyet a megye a Helytartótanácsnak küldött el: ..Mindenegyes cigány egy-egy sátor után évenkint egy imperialist fizet, ebből 50 dénár vajdájuké, Sopronyi Pálé. .. Az utilevéllel el nem látott személyeket őrizetbe veszik és átadják az illetékes megyei tisztségviselőknek . . . Azokat, akik szökésre utaló magatartást tanúsítanak (ilyen szándékukra utaló gyanújelek vannak) őrizetbe veszik és a más megyébe való átfutás megakadályozására, a maradásra való kényszerítés érdekében, a súlyos büntetés kilátásba helyezése mellett elrendeltetett, hogy azok is maradjanak a megyében, akik mentességük éveit már letöltötték, mert ellenkező esetben vagyonukat elveszítik. Ezért rájuk a megyei hajdúk és huszárok figyeljenek és őrködjenek, a szökésen ért embereket ők is, de a falusi és mezővárosi bírák is szabadon befoghatják (őrizetbe vehetik.) Elrendeltetett az is, hogy egyetlen ember sem költözhet a megyén belül egyik községből a másikba a földesúr vagy tisztjének tudomása és engedélye nélkül." * ,,Blaz, a huszárok hadnagya a pusztákon lévő pásztorokat és egyéb baromőröket szorgosan ellenőrizze, a gyanúsakat vegye őrizetbe és adja őket át a megyei magisztrátusnak." „A birkanyájak mellett lévő szolgák és a marhapásztorok vagy őrök kérdésében elhatároztatott, hogy mindig Űjév napján teljen le és kezdődjék a szolgálatuk és így kell felvenni" (alkalmazni) őket. Ugyanitt: ,,Az emberhiányra való tekintettel — amennyiben lehetséges — a tekintetes megye jobb feltételekkel fogadja meg a megyei szolgákat." P^ORRÁS: TmL. közgyűlési iratok 1721—1725, 517—519. old.