Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

totta fel az épületet, az maga juhásza ott az tájon tüzelvén az juhok mellett, el­sőben annak parancsolta az asszony, hogy gyújtsa fel, az juhász mentette ma­gát, hogy ő szegény legény nem tudja mi esik rajta ő nem cselekszi, kit az után az juhásztul magátul is hallott, melyért szidta is az asszony az juhászt, azon­ban az asszony fogván az üszköt az maga kezében úgy vetette az épületnek az tüzet, látta ezen tanú szemeivel. .." FORRÁS: OL, 0—1, Processus octavalis, Fase. 10. No. 100. MEGJEGYZÉS: A tanúvallomásban elhangzott „mint az török abban hagyta" megjegyzés a Si­montornyán, már a török által létesített majorságra s annak sorsára világít rá. III/7 1697. június 12. TOLNA VÁRMEGYE 1697. ÉVI SIMONTORNYAI KÖZGYŰLÉSÉRŐL Fenséges Szent Római Rirodalmi Herceg úr, legkegyelmesebb urunk legalázatosabb szolgálatunkat felséged kegyelmébe ajánljuk, felséged múlt má­jus 14. napján Pozsonyban kelt, nekünk címzett levelét miként az illik tisztelet­tel és hódolattal fogadtuk. Mivel az abban foglaltaknak kötelességünk szerint mindenben eleget kívántunk tenni, ezért fenségedet alázatosan informáljuk arról, ami ezen szerencsétlen vármegyében lévő kapuk felsorolását és összeírását ille­ti. Ha néhány évvel ezelőtt a hatalmas és győzhetetlen fejedelem I. Lipót vá­lasztott római császár Németország, Magyarország, Csehország stb. királyának, a mi legkegyelmesebb urunknak győztes fegyverei korábbi szabadságunkat nem állította volna vissza, az időből semmiféle kapuösszeírás nem történhetett volna és semmiféle írás nem maradt volna, így annak hiányában azt fenségednek el­küldeni nem tudtuk volna. Az elmúlt évben az ország adószedő urai által vég­rehajtott számlálás és összeállás minden irataival és írásos dokumentumaival mindezideig Brodarics András úr kezében vannak, amelyeket ő kiadni eddig megtagadott, elhatároztuk tehát, hogy alázatosan kérjük fenségedet, méltóztas­sék fenséged, szigorúan hagyja meg Brodarics András úrnak, hogy szívesked­jék az egész megye érdekében azt a kapu-összeírást fenségednek minél hama­rabb megküldeni, nehogy annak hiányában megyénk megélje a végső romlását Másodszor amiatt merészeljük zavarni fenségedet, hogy Samnicz Kristóf, a Guido Starhemberg ezred főkapitánya hadiadó hiánya miatt, amelyet nemes Baranya vármegye falvainkból kárunkra nem egy könnyen kizsarolt, azt össze­gyűjteni meg nem próbálhattuk, a szerencsétlen lakosoknak az állatait és más dolgait katonái számára levágatta. Emiatt a vármegye alispán urának és az vár­megye adószedőjének szerencsétlen jobbágyai fenyegetőznek és a nyájaikat új­ra elhajtani törekszenek, ámbár ők az marhák elhajtása miatt már nem is lé­teznek. Sőt a baranyai urak kötelesek visszaadni nekünk azt a hadiadót, ame­lyet azokból a falvakból csikartak ki, amelyeket fenséged mint a Királyi Tábla nekünk juttatott kegyesen, amelynek révén akár Samnicz kapitány úrtól az ál­latokat visszaváltani vagy pedig azzal őket kielégíteni tudnánk. Ezért alázatosan könyörgünk fenségednek, hogy méltóztassék ebben az ügyben a baranyai urak­nak, akiket már annyiszor figyelmeztettünk s figyelmeztetéseket mindez ideig semmibe vették, szigorúan meghagyni, hogy fenséged legutóbbi elhatározása és határozata értelmében szíveskedjenek a falvainkból kicsikart pénzt nekünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom