Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

tcgbe tartozó női sírokból származnak. Korukat a honfoglalás idejére és a kora Árpád-korra tehetjük. (Az eredeti darabokat nem sikerült megtalálni, ezért Hampel idézett munkájában közölt rajz alapján mutatjuk be őket. Ld. az 1/3. sz. képet!) 1/3 1009. ISTVÁN KIRÁLY MEGÁLLAPÍTJA A TOLNÁT IS MAGÁBA FOGLALÖ PÉCSI EGYHÁZMEGYE HATÁRAIT A Szentháromság, mint oszthatatlan egység nevében! István, Magyarország királya. Tudja meg minden most élő és az ezután élő hívünk, hogy mi a szent apostoli követ, Azó püspök egyetértésével, valamint az ő és a többi híveink, püspökeink, határőr ispánjaink, ispánjaink, nemkülönben kisebbrangú személyeink jelenlétében elrendeltük a pécsi püspökség megalapítását Isten és az ő összes szentjei dicsőségére. Bonipertust tettük meg oda püspöknek. Megállapítottuk és megerősítettük annak kiváltságait és határait. Az első határszakaszt Zemogny kis falutól Tapeon faluig húztuk meg, a másodikat Ozorától egészen addig, amíg az egy másik, Lupa nevű vízhez nem érkezik el, a harmadikat a Kapóstól egészen az Almás vizéig; a negyedik, amelyet Kőároknak hívnak, a Dunától kezdődik és a Szávánál végződik. Hogy ez a hatalmunkból fakadó nemes cselekedet állandóan és bolygatatlanul fennmaradjon, az erről készített hártya oklevelünket pecsétünkkel megpecsételtettük. Ha valaki ezen határokat megsérteni merészelné, az annak nyomán fizessen 100 jóminőségű aranyfontot felerészben kincstárunknak, felerészben az említett püspökségnek, vagyis annak kormányzója számára, és hogy Isten haragjának eljöttétől is rettegjen, tudja meg, hogy az Isten: az Atya és a Fiú, valamint a Szentlélek, Isten anyja, a dicsőséges Szűz Mária és Szent Péter apostol —• az ő tiszteletére alapítottuk az említett püspökséget — örök átka fogja büntetni, valamint azért Krisztus ítélőszéke előtt fog számot adni. Kelt szeptember elseje előtt 10 nappal, a 7-ik indikcióban. Történt Győr városában. FORRÁS: Georgius Fejér, Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civillis. Buda, 1829. I. 291. MEGJEGYZÉS: Első királyunktól tíz oklevél maradt korunkra, közülük csak egyet ismerünk teljes és változatlan szöveggel (ld. 1/10.), a többi kilenc néhánya késői hamisítvány, néhánya pedig az eredetinek többé-kevésbé hiteles változata. Ilyen a pannonhalmi alapítólevél is. de ilyen a pécsi egyházmegye alapításáról szóló is. Eredetije nem maradt meg, csak XV. századi másolatból ismerjük. A másolat valószínűleg nem tartalmazza teljes szövegét az eredeti oklevélnek, de a ránkmaradt töredéket hitelesnek tartják. 1/4 1055. A TIHANYI APÁTSÁG TOLNAI BIRTOKAI I. ANDRÁS KIRÁLY KORÁBAN A. Az oszthatatlan Szentháromság nevében! András, Isten kegyelméből a magyarok legyőzhetetlen királya. Mivel néhányan a halandók közül többnyire ostobaságuk vagy lustaságuk, akár vétkes hanyagságuk, de a leggyakrabban hamar elenyésző világi gond-