Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA
150 cseber méz, egyenként 12 akcséval 1800 akcse, ? kocsi széna, ? kocsi tűzifa, összesen: 55 030 akcse. A simontornyai bírói körzet; 675 isztanbuli kile árpa, egyenként 30 akcséval 20 250 akcse, 115 isztanbuli kile búzaliszt, egyenként 50 akcséval 5750 akcse, 115 juh, 115 cseber olvasztott vaj, egyenként 20 akcséval 2300 akcse, 80 cseber méz, egyenként 12 akcséval 960 akcse, ? kocsi széna, ? kocsi tűzifa, Összesen : 29 260 akcse. FORRÁS : Istanbul, Basvekalet Arsivi, Maliye No. 4499. MEGJEGYZÉS : A fenti élelmiszerekből szedték a rendkívüli hadiadót, a török hadsereg ellátására, amelyből a juhokat, a szénát és tűzifát természetben, de a többit megváltási „kényszer árfolyamon" számítva, pénzben szedték. Az egyes élelmiszerek kirovásakor a kazánként számított fejadóképes adófizetőket vették alapul, s minden adófizetőt megállapított mennyiséggel adóztatták meg. A fenti jegyzékből kiderül, hogy a koppányi kazában a simontornyai kaza kétszeresét és a szekszárdi—mohácsi kazának közel háromszorosát adóztatták, amely a lakosság létszámára és helyzetére bizonyos következtetést enged meg. A bírói körzet fogalma a török kaza fogalmával azonos, ami a kádi területi illetőségét jelentette. ^ 11/70 1663. OTTENDORF HENRIK 1663. ÉVI ÚTLEÍRÁSA TOLNA MEGYEI ÁTHALADÁSÁRÓL Dunaföldvár, Fedwwar, melyet némelyek Feldwarnak is neveznek, nagy mezőváros, falu és palánk közel a Dunához. A palánk eléggé magas dombos parton fekszik, melyet vagy a természet vagy az emberi erő tört át, hogy annál könnyebben lehessen a Dunához jutni. Éppen vele szemben másik magas hegy van, ezen régi kastély áll. A lábánál kétoldalt több kert és ház van. Ezeket a házakat nevezik falunak mintegy megkülönböztetésül a mezővárostól, mely a hegy oldalán épült. Ezen a hegyen fekszik a palánk. Szép nagy vendégfogadó és sok más ház van itt, de legtöbbjük nem nagyon különbözik a parasztházaktól. A palánk lakói mind törökök, a várost és a falut pedig törökök, cigányok, rácok és keresztények lakják. Utóbbiak egy része katolikus, másik része kálvinista és mindegyiknek van papja is. Mivel itt a kóborló hajdúk részéről sok támadásban van részük, az egész város, falu és palánk magas kerítéssel és mély, száraz árokkal van körülvéve. Paks, Paxum, vagy Pax palánkot és kis városkát, mely sík területen hat órányira fekszik Földvártól és négyszögben magas kerítéssel val körülvéve, a túlsó oldalon a Duna határolja. A palánk egy domb és sűrű cserjés irányában fekszik. Különben silányul van megépítve. A vendégfogadó a palánkon kívül van, valamint a város is, mely nem túlságosan nagy és inkább faluhoz hasonlít. Néhány keresztény és rác lakja. A vidék Földvártól egészen eddig itt-ott hegyes és a palánkról jó muskétalövésnyire igen magas, hegyes partot alkot: ezen át szűk völgyön keresztül szilárd, homokos talajra jut az ember, amely a Duna mellett egészen a palánkig
