Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA
mostanában ismét látni és szeretném a te kedves társaságodat élvezni. Köszöntsd nevemben Fülöp urat. Üdvözölnek titeket az igének minden szolgái Alsó-Magyarországban. Üdvözöld nevemben a magyarokat és kivált Motzerus Mátét, aki hozzám nagy baráti indulattal van és kérem őt, hogy minket mielőbb keressen fel és segítsen ezen egyházi hivatalt betölteni, mert minden istenfélők szívből vágyakoznak utána. A mi kedves Jézus Krisztus Urunk tartson meg téged sokáig jóegészségben. Kelt Tolnán augusztus 3-án az 1549. évben. FORRÁS: Kathona Géza, Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből; Humanizmus és reformáció, szerk.: Klaniczay Tibor, Budapest 1974, 50—51 1. Az Eszéki Szigeti Imre levelének magyar nyelvű fordítása az elveszett latin eredeti szöveget német nyelvű fordításban megőrzött Flacius-féle 1550. évi leírásból készült. MEGJEGYZÉS: A reformáció Tolnán 1545. nyarán jelent meg. amikor Luther eszméinek híveként Eszéki Szigeti Imre első ízben ide Wittenbergből visszatért. Távozása után 1545. vége felé Tövisi (Muceius, Motzerus) Mátyás jött Tolnára már lelkészi szolgálatra. Szigetinél sikeresebben dolgozott, mert 1548. őszéig, tehát alig három év alatt, a város lakosságának számottevő részét az új eszméknek megnyerni képes volt. Az 1552. év végétől a helvét reformáció csendes térfoglalása kezdődött el, amíg 1558-ig nemcsak a lutheránus egyház egészének, hanem a még fennálló katolikus egyház maradványának megszűnésével végbement a város teljes reformátussá válása. Az unitárizmus 1588-ban már másodízben is megpróbálta a behatolást Tolnára. Ez a kísérlet a Tolnán átutazó és megszálló pécsi unitárius kereskedők propagandájára támaszkodott. A pécsi unitáriusok több vita után, 1588. júl. 15-én megkeresték a tolnai reformátusokat egy megtartandó nyilvános hitvita megtartására. Skaricza Máté ráckevei református lelkész és Válaszúti György pécsi unitárius lelkész 1588. aug. 29—30. napján Pécsett meg is tartotta nyilvános hitvitáját, amellyet az unitáriusok negatív eredménnyel zárhattak le. A tolnai reformációt szoros szálak fűzték a vittenbergi egyetemhez, a Melenchton által létrehozott iskolatípus és oktatási módszert követte a tolnai iskola is. A magasabb tanulmányi célok megkövetelték az iskolák felszerelését, s így a tolnai városi könyvtár létéről biztos adataink vannak. A tolnai iskola művelődéstörténeti hatása a déldunántúli magyarság egészét szolgálta, mert a hódoltság magyarságát a korszak szellemi közelségébe hozta, s a magyar nyelvet fejlesztette. 11/12 1554. július 28. TUJGUN BUDAI PASA LEVELÉNEK EGY RÉSZLETE MALVÉSIUS KÖVETNEK EGY TOLNAI MAGYAR RAJTAÜTÉSRŐL Nagyságos Uram, figyelemreméltó barátunk, üdvözletünket küldjük és magunkat ajánljuk, részint uraságtok, részint a királyi felség is eddig sűrűn figyelmeztetett bennünket leveleikben, hogy a fegyverszünetet megsértették... mivel már a szerencsétlen és minden oldalról nyomorgatott jobbágy alattvalók, akik két felé robotolnak és adóznak olyan nyomorúságra jutottak a pogány szolgalopók miatt, hogy semmiféle vagyonuk vagy marhájuk nincsen... ezek a rablók a közeli napokban Tolna alatt egy áruval terhelt hajót kiraboltak, a hajón néhány nő is volt, akiket megkötözve Szigetre hurcoltak Dersffy Farkashoz és a mai napig is még ott vannak. Írjon tehát uraságod magának Dersffy Farkasnak és figyelmeztesse szorgalmasan, hogy azokat a nőket adja vissza, ha nem adná vissza higgye el uraságod, hogy ezeken az engedetlen latrokon rövidesen otthonukban fogjuk számonkérni azt a fegyverszünetet, amelyet ezen dolgok miatt megsértettek. Ezeket akartuk uraságodnak megírni, egyébként jó egészséget kívánunk. Kelt, a Rákosi táborból 1554. évben július 28-án. Tujgun pasa, a török szultán magyarországi helytartója. FORRÁS: Hadtörténelmi Levéltár, Budapest, Törökkori iratok, 3. doboz, 132. szám. 9 Évszázadokon át 129
