Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA
mester volt és néhány pap. Innen Zeblebenbe vitettem, mely város Portus Rubeus kikötőjéhez közel fekszik s közönségesen Vörösmartnak nevezik. Krisztus segítségével itt tartózkodtam egy darabig. Ámbár ez a vidég egészen tele volt tolvajokkal, rablókkal és gyilkosokkal, mégis szinte mindnyájan bűnbánatot tartottak, és Jézus Krisztushoz megtértek. Én pedig itt Sztárai Mihály laskói pappal, aki nekem a prédikátori hivatalban sokat segített, a tanításra nézve értekeztem és megegyeztem. Nagy néptömeg tért meg s az evangélium egész Alsó-Magyarországon keresztül mindkét Mysiáig elhangzott és elterjedt. Bár sok bajt, veszedelmet és üldöztetést szenvedtünk, mégis az Űr Isten megsegített s a pokol kapuinak minden hatalmával szemben megvédett és megtartott minket. Legutóbb két év és kilenc hónap múltán ismét Tolnára siettem és a város végén egy templomban helyeztettem be. Itt a köznép megoszlik. Némelyek Krisztushoz ragaszkodnak, némelyek meg a pápához s a pápaságot kézzel lábbal védelmezik. Sok és kemény harcunk volt itt, de az Űr a török urak és kormányzók által csodálatos módon megoltalmazott bennünket. Mert kormányzóik mindnyájan és különösen jogtudósaik, akiket ők kádinak neveznek, irányunkban minden másoknál inkább jóindulatúak. Keresztelő János ünnepe táján a tolnai polgármester, akit ők bírónak neveznek, egy nagy összeg pénzzel Budára ment a császár számtartójához, kérvén őt, hogy engem vagy ölesen meg vagy űzessen el a városból. De egyiket sem bírta elérni. Közben néhány kegyes, istenfélő férfiú a basa legfőbb intézője elé terjesztette a mi ügyünket. S mikor ő azt jól megértette, kis híja volt, hogy a polgármestert mindjárt nyakon nem ragadta. Ezen felül megparancsolta, hogy a Luther által feltalált evangélikus hit prédikátorai (mert így nevezi ő az evangélikus hitet) mindenütt mindazoknak, akik csak hallgatni akarják, az evangéliumot szabadon félelem nélkül prédikálják és hogy a magyarok és szlávok mind (akik ezt valóban tenni akarják), az Isten igéjét semmi veszélytől sem félve hallgathatják és befogadhatják. Mert — mondja ő — ez az igazi keresztény hit és vallás. Szintén megengedte, hogy az evangéliumot a keresztényeknek Budán is szabadon prédikálhatják. De az istentelen raguzai emberek, a te földieid, az evangéliumnak ellenszegülnek, mert kereskedést űznek a török táborban. Űgy körülbelül hét óhnapja tartózkodtam már Tolnán, amikor egy új iskolát állítottam fel itt. Mert a régi iskolát még a pápisták bírják. És iskolánkban közel 60 tanítványom, a köznépből pedig több mint 500 hallgatóm van. A pápisták és a nép többi része még erősen ragaszkodik a pápa hazugságaihoz. Igen nagy a hiányunk segítőtársakban. Ezért arra kérlek, ha van ott néhány magyar, légy szíves azokat a legsürgősebben hozzánk küldeni. Mert ezeken a vidékeken az Űr aratnivalója igen sok, de a munkás nagyon kevés. Sok városnak, mezővárosnak és falunak, honnét a pápisták elűzettek, egyáltalán nincs papja. S a tanulók is, kik onnan Magyarországra jönnek, féltik a bőrüket és kerülik a török területet. Ez az egyházak helyzete Alsó-Magyarországban. Könyörögjön egyházatok értünk, hogy a mindenható Isten a mi urainknak kegyetlenségét napról napra, mindinkább szelídítse és gátolja, hogy mi mindnyájan mindenféle félelem és veszedelem nélkül prédikálhassuk a szent evangéliumot és hogy azok, akik még ellene állnak, megtéríttethessenek. Arra is kérlek, hogyha volna időd reá, írd meg nekem milyen az egyház helyzete Szászországban és Németország más helyein és ha valami új dolog jelent meg, szíveskedjél azt nekem megküldeni, mert itt nálunk nagy a hiány könyvekben. Küldök neked egy Mátyás-féle magyar aranyat. Kérlek fogadd el megelégedéssel és ne e kis adományra, hanem az én jóakaratomra és szegénységemre tekints. Ha Isten is úgy akarja, szeretnélek téged