Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

1543. Julius 26. SZINÁN CSAUS TÖRÖK TÖRTÉNETÍRÓ LElRÄSA SZÜLEJMÁN SZULTÁN 1543. ÉVI HADJÁRATÁNAK TOLNA MEGYEI ÁTVONULÁSÁRÓL ,,. .. a szárazföld és tenger szultánja.. . nyolc egész napig időzvén Filibében, pihentette a hadsereget. .. azonban a nevezett hónap 28. napján (1543. május 3-án) a mohácsi szandzsák bégtől, Kászim bégtől egy jelentés érkezett a Boldogság Kapujához.. . ha ezen végvidék állapotáról méltóztatik kérdezősködni. Zilhidzse havának 28. napján (1543. április 4.) a rossz természetű gyaurokból és gonosz feslett erkölcsűekből egy nagy számú lovascsapat és néhány gyalogos összegyűlvén és előjővén, éjjel Szekszárd vára közelében egy lesre alkalmas helyen lesbe állott és hajnalban a válogatott lovasság megrohanta a várat, mi pedig. .. az itt lévő igazhívő harcosokat rögtön összehívtuk. .. azután az összegyűlt hitharcosokat magunk mellé véve, kimentünk, amazokkal szembeszálltunk és heves harc és küzdelem támadt, a nevezett várban a lovasok agája Eynehán aga, igen vitézül harcolt, s végre vértanúvá lett. .. igen sok gyaurt levagdaltunk.. . a várat és várost.. . egyáltalában semmi kár nem érte, teljesen meg lett védelmezve. .. midőn a világ díszére váló padisah.. . ismét elindulván Báta nevű vár közelében állapodott meg, azután átkelt a Szekszárd vára előtt épített hídon és megpihent, innen a következő napon ismét tovább ment és Tolna nevű helység közelében ütött tábort, a nevezett Tolna helység közelében van egy vár, melyet Anyavárnak neveznek,.. . Tolna helység lakói sírva panaszkodtak... ama vár lakói kijővén mindig folytonosan bántalmaznak bennünket nem engednek kimenni, embereinket elfogják, barmainkat sem engedi kihajtani s élelmiszereinket, ha csak hozzá férhetnek elrabolják". . . Rusztem pasa embert küldött az említett várba és felkérette, de azok makacsságuk kezével az ellenszegülés ruhájának szegélyébe kapaszkodva nem adták fel a várat... ezalatt az említett állomásról elindultak és Földvár vára mellett állapodtak. . . FORRÁS: Szinán csaus, Az 1543. évi hadjárat története, Wien Nathional. Bibliothek, Osm. Hist. Nr. 47. közli Thury József, Török történetírók: Török-magyarkori történeti emlékek, Második osztály: írók, II. kötet Budapest, 1896. 294—295, 320—321 o. MEGJEGYZÉS: Szinán csaus leírásából megismerjük, hogy a török hódítók Buda elfoglalása után 1541/42. telén az ide vezető ún. konstantinápolyi utat hogyan erősítették meg katonailag. A budai szandzsákon kívül a mohácsit hozták létre közigazgatásuk ellátására. H/9 1543. július 26. SZERÉMI GYÖRGY KRÓNIKÁJÁNAK FELJEGYZÉSE SZÜLEJMÁN SZULTÁN 1543. ÉVI TOLNA MEGYEI ÁTVONULÁSÁRÓL „... A császár azután Tolna felé indult, Anyavárnál tábort ütött a Duna mellett Paks mezőváros és Tolna város között. Volt ott bőségesen folyóvíz és széles mező szénával és erdők fája az étkezésükhöz. A császár ezen hadmozdulata Mária anyja Anna ünnepén volt ugyanazon 1543-ik évben. Nem sietett Budára, hanem önmagában tanakodott Szülejmán szultán, hogy mit tegyen Székesfehér-