Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

meghozatalának napjától az általános hadrakelés tartama alatt bárki által bárkivel szemben elkövetett és végrehajtott hatalmaskodás miatt keletkezett), a király őfelsége tartozik bárhol (ahol csak a király őfelsége tartózkodik), a legrövidebb eljárást igénylő perek mintájára olyan határnapon, (amely kizárólag csak a helynek a távolságát veszi figyelembe, ahol a megidézendő lakik, vagy ahol személyesen megtalálható) tárgyalást tartani és a pert ítélettel lezárni. Ezért nagyon kérjük barátságtokat, hogy levelünk kézhezvétele után, a jelzett panaszosok érdekében kelt ezen oklevéllel együtt nektek bemutatandó, az említett Katalin úrnőnek címzett másik parancslevelünket hiteles emberetek tanúságával mutassátok be és kézbesítsétek az említett úrnőnek, ha emberetek őt személyesen megtalálja úgy is jó, ha pedig nem, akkor házában, ahol az úrnő lakni szokott, hagyjon emberetek figyelmeztetést, amelyben mondja meg, hogy megkereső és figyelmeztető levelünk bemutatásától számított 32-ik napon a király őfelsége előtt bárhol (ahol köztudomás szerint tartózkodik) személyesen, vagy törvényes képviselője útján mindenképpen jelenjék meg és az említett jobbágyát, ha az övé, állítsa elő. Meghagyjuk egyúttal tudassa emberetek az úrnővel, hogy akár megjelenik, akár nem, akár előállítja a jobbágyát, akár nem, őfelsége a megjelent fél előadása alapján azt teszi az előadottakban, amit a jog rendje parancsol. Ezután a kézbesítés, a figyelmeztetés és a tudósítás lefolyását a figyelmeztetett és előállításra kijelölt nevével együtt, valamint a megfelelő időpontot — ahogy az alkalmas — a király őfelségének annak rendje-módja szerint hűséggel jelentsétek. Kelt Bácson Szent Lukács evangélista ünnepét, követő kedden az Ür 1518-ik esztendejében. FORRÁS : Magyar Országos Levéltár, DL 30548. MEGJEGYZÉS: A tolnai országgyűlésre elkeseredett közhangulatban került sor. A király az ország védelmére forintos portaadót akart kivetni, a köznemesség viszont a jobbágyok elnyomorodott helyzetére való hivatkozással csak fél forintot volt hajlandó megajánlani. Az ország védelmén túl a belső biztonság érdekében is határozott az országgyűlés: a hatalmaskodásokat szinte rögtönítélő bíráskodással kívánta visszaszorítani. Ez a szigor természetes lett volna nagyobb hatalmaskodás esetében, de legfeljebb ha derültséget okoz, s talán okozott is két nemesasszony összeszólalkozásának ilyetén hatalmaskodásnak való minősítése. Ezt kizárólag az egyik asszony férjenek magas állása indokolta, hiszen a nádori iroda jegyzője volt. 1/68 1519. augusztus 22. KI, MENNYI KÁRTÉRÍTÉST FIZET A TOLNAI POLGÁROKNAK AZ 1514-BEN OKOZOTT KAROKÉRT? Mi, Szerdahelyi Őz János és Henyei Tiborc András alispánok és a szolgabírák, valamint a tizenkét választott esküdt és Tolna megye nemeseinek öszszessége adjuk emlékezetül, hogy megtörtént előttünk a törvény értelmében annak bizonyítása, hogy mennyi az a kár, amelyet Tolna mezőváros bírói, esküdtjei és polgárai, tudniillik a székesfehérvári egyház tisztelendő prépostjának, Lőrincnek a jobbágyai a népek, illetve a parasztok kereszteshadjárat örve alatt történt felkelése idején Monostor, Gara, Arany, Vajas, Tóti, Patola, Katymár, Borsod. Pongrác, Szentgyörgy, Mátyusháza. Báta, Szeremlyén, Baja mezővárosok és falvak lakóitól és lakosaitól elszenvedtek és társaiktól eltűrtek. Végül is mi az okozott kárt 3105 forintra és 27 dénárra becsültük, amit az előbbi mezővárosok-