Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

ellenőrzése tartozott a kincstartó hivatali kötelességei közé. Mátyás király idején a király öszszes jövedelmeivel a kincstartó rendelkezett, a királyi tanács tagja, pénzügyi dolgokról véleményének kikérése nélkül nem döntenek az udvarban. A kincstartók számadásra voltak kötelezve. Néhány ilyen számadás fennmaradt. A legterjedelmesebb Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és kincstartó számadása. A számadás az egyik évi hadiadó kivetéstől a másik évi kivetésig tart. Szemelvényünk az 1494/95. pénzügyi év számadásából a Tolna megyére vonatkozó részleteket közli. Apró kifizetéseken kívül országos eseményekről is szó van benne. Innen értesülünk arról, hogy Üjlaki Lőrinc herceg Kaposújvár nevű várának bevételére mit és mennyiért küldtek hadiszerszámot Ozorára. Üjlaki miként a többi főúr, semmibe vette a királyt, II. Ulászlót; nyíltan ökörnek nevezte. A gyenge király ezegyszer erősnek bizonyult, és Újlakira támadt. Várainak elfoglalása után Üjlaki királyi kegyelemért folyamodott, amit meg is kapott. A számadás sokkal fontosabb része a megyékből befolyó adókról szól. Ennek segítségével mintegy négymilliónyira tehető ekkoriban Magyarország lakossága. A megyékre kivetett adó ugyanis módot nyújt arra, hogy a lakosság lélekszámát kellő óvatossággal felbecsüljük. Mivel az adót portánként (= kapunként) vetették ki, és a portaszám nem volt azonos a családok számával, ezért átlagban a portaszám kétszeresét szokás venni a családok számául. Egy-egy család létszáma ebben az időben öt főnyi lehetett. Tehát a lakosság száma a portaszám, vagyis a kivetett forint összegének a tízszerese. Ez a szám Tolna megye esetében nagynak tűnik, de ehhez tudnun! -kell azt, hogy lélekszámban Magyarország akkori 63 vármegyéje között a harmadik legnagyobb volt Baranya és Somogy megyék után. 1/60 1500. körül VINCE BÂTAI APAT BÚCSÚLEVELE A. Mi, Vince, bátai apát szentséges urunktól, VI. Sándor pápától, Magyares Lengyelországba küldött Gáspár Cagli-i püspök által a szentév és a kereszteshadjárat szent ügyében a Báta helységben emelt Szent Mihály arkangyal templomába kinevezett biztos ezen levelünk útján tanúsítjuk, hogy mivel Anna aszszony pénzt adott szentséges urunk, a pápa rendelkezése értelmében az istentelen törökök, a keresztény név legádázabb ellenségei ellen indítandó hadjáratra, ezért kihirdetjük, hogy Anna az általa választandó arra alkalmas gyóntatótól a bullák értelmében a kiközösítés és minden meggyónt és megbánt bűne alól feloldozást kaphat és a szentévvel és a kereszteshadjárattal járó kegyelmet, vagyis bűneinek teljes eltörlését elnyerheti. Kelt Bátán .. . (Ld. az I/23a sz. képet!) B. A 216/164 mm nagyságú oklevél alján papírfelzetű rányomott pecsét látható. A körülbelül 24 mm átmérőjű pecsét képe monstranciát, szentségmutatót ábrázol, amely talpával a pecsét alsó szélén áll, teteje pedig a felső szélét érinti. így teljes köriratnak nem jutott rajta hely, s csak a pecsétképtől jobbra és balra lévő töredékes körgyűrűben foglalt helyet néhány betű. Sajnos a lenyomat két széle erősen elmosódott, így csak egy M betű látható a bal oldalon. A finom vonalú, díszes monstrancia a XV. század ízlését mutatja (turris, turricula), olyan mint egy háromhajós gótikus templom keresztmetszete. A középen kristályból vagy üvegből készült tokban volt elhelyezve a szentostya, amely a félhold alakú lunulában nyugodott. A képen a lunula nem látható, mert a szent ostya kitölti a szentségtartó egész belsejét. Ezt pedig azért rendezte el így a pecsétvéső, mivel az aránylag kis helyen csak így tudta megoldani azt a feladatot, hogy feltüntesse a szent ostyán 6* 83