Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A török szultán szandzsákszékhelye

Török ingatlan 1580/81-ben Szekszárdon feljegyezve: (1) Hat kapás szőlő a nevezett város határában Mehmed zeamet birtokos tulajdonában a magas hüdzsetje szerint. (2) Hét dönüm szántóföld a nevezett város határában Uzun Bali birtokában a magas hüdzsetje szerint. (3) Szinán Aga szőlője és kertje a nevezett városban a magas hüdzsetje szerint. (4) Hüszein zeamet birtokos legelője a tartományi jegyző (vilayet-i kyatib) temesszükje szerint. (5) Hüszin kethüda szőlője a nevezett város határában a tartományi jegyző (vilayet-i kyatib) temesszükje szerint, egy darab, kettő dönüm. (6) Egy ház Szekszárd városában és szőlő és rét a nevezett városban Mehmed Aga birtokában, aki Ali Agától megvette a magas hüdzsetje szerint. (7) Kászim rétje, Perváne Musztafa birtokában, tapu illetéke 200 akcse. (8) Legelő és házikert Veli Kászim birtokában a nevezett város határában a temesszükje szerint. (9) Szőlő a nevezett város határában Oszmán Veli kezében a magas hüdzsetje szerint, húsz kapás. (10) Üres telek Szekszárd városában Perváne birtokában a magas hüdzsetje szerint. (11) Szőlő és szántóföld a nevezett város határában Szinán Aga, Szekszárd várának várnagya (dizdar) birtokában a magas hüdzsetje szerint. (12) Szőlő a nevezett város határában Gazanfer birtokában a magas hüdzsetje szerint. (13) Ház és legelő, házikert és szántóföld a nevezett város határában Szinán Aga birtokában, a magas hüdzsetje szerint testvérétől, Musztafától vette meg. (14) Ház a nevezett városban Gazanfer birtokában a magas hüdzsetje szerint. (15) A papok régi szőlője Mehmed kyatib birtokában, egy darab. Ha a két tíz év különbséggel készült török feljegyzést összehasonlítjuk, a török földbirtoklás megnövekedését láthatjuk. Szekszárdon 1580/81-ben 15 török ingatlant, 1590/91-ben pedig 17 török ingatlant jegyeztek fel. Az 1580/81-ben összeírt 15 török ingatlan változatlan birtokosai mellé két új ingatlannal egy új török birtokos lépett: „Ház, rét és bosztánkert Sábán Aga birtokában" és a másik „Máté szerzetes rétje, Sábán Aga birtokában". Kiemelkedett a török birtokosok közül Szinán Aga a szekszárdi vár várnagya, aki szőlőiről, kertjéről és rétjéről elmondható, hgy saját gazdaságot tartott fenn. A következő 1591. évi feljegyzésekből kitűnik, hogy a régiek újabb rétet és kertet szerzett a városban, ami már végleges letelepedését bizonyítja. A szekszárdi vár második embere, a kethüda volt, közülük 1580/81ben Hüszein kethüda szőlője, 1590/91-ben Haszán kethüda szőlője szerepel, ami esetleges hivatalváltással együttjáró birtokváltást is mutat. A két mufasszal defter feljegyzéseiből összesen hat török gazdaság szekszárdi meglétét, sőt terjeszkedését tapasztalhatjuk. Az utóbbi években folytatott kutatások pl. Barcson, Baján stb. más török helyőrségekben is bizonyítják, hogy a török helyőrségek tisztjei és katonái saját gazdaságot igyekeztek kialakítani.

124 Szekszárd környékén a török birtokviszonyok különböztek. A szekszárdi határ és Ebes részben a szekszárdi szandzsákbégek javadalombirtokához tartozott. Azonban a szomszédos Szentmiklós, Kis és Nagy Bat, részben Ebes, Csatár, Nyámád, Györe, Ság a szultáni hászbirtokokhoz tartoztak. A szultáni hászbirtokokat a budai török kincstár (defterhane) kezelte. A török kincstár működéséről Szekszárd környékén 1542 márciusából maradtak fenn az első feljegyzések. A török feljegyzések a tolnai pénzügyi hivatal, törökül mukátá meglétéről szólnak. A mukátá-hivatalt az emin vezette. A szekszárdi és mohácsi hászjövedelmek 1564. aug. 8-1565. júl. 27-e közötti időszakban vezetett jegyzéke szerint akkor Dur Ali szekszárdi szandzsákbég kezelésében állott. Tehát Dur Ali bég még szultáni hász-birto-