Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A török szultán szandzsákszékhelye

Fegyvernemek SZEKSZÁRD TOLNA PAKS ANYAVÁR BÁTASZÉK Janicsár 1543 1545 1565 91 fö 15 fő 22 fő Tüzér 1543 1565 10 4 Lovas 1543 (Ulufedzsi) 1552 1558 1568 1591 54 fő 37 fő 37 fő 42 fő 39 fő Gyalog (Azáb) 1543 1545 1568 32 fő 30 fő 62 fő Martalóc 1543 1545 1552 1568 51 fő 24 fő 22 fő 30 fő 58 fő 7. táblázat: Kelet-Tolna megyei török helyőrségek 1543-1591 között A törökök Kelet-Tolna megyei öt helyőrségéről különböző évekből töredékes zsoldjegyzékek (mevadzsib defteri) maradtak fent. A török helyőrségek zsoldos csapatai közül némelyek mint a szekszárdi janicsárok és tüzérek is 1565-ben zsold helyett tímárjavadalombirtokot kaptak. Ezért is nehéz a zsoldjegyzékekből egy-egy helyőrség teljes létszámát rekonstruálni. A szekszárdi szandzsák 1565. évi idzsmál defteré tünteti fel a szekszárdi vár janicsár csapata (dzsemaat) két bölükje csoportos tímárjavadalmát. Keyvan Abdullah szerbölük vezetése alatt álló 8 fős csapat (bölük) Oncsa, Megyeri, Berekszék, Besenyőháza, Bokaszék, Bilics falukat és Lapár és Szabótelek pusztákat összesen 15 400 (akcse), azaz mintegy 30 800 magyar dénár értékben fejenkénti 1700 akcsés bontásban javadalmára kapta meg. A másik 7 fős csapat (bölük) Merni Abdullah szerbölük vezetése alatt; Őcsény, Nyámád, Györgye, Nyirszó, Málé falvakat összesen 13 700 (akcse), azaz 27 400 magyar dénár értékben fejenkénti 1700 akcsés bontásban élvezhette. A négy feljegyzett tüzér(topcsi) 1565ben Fejérvíz, Harc, Hada falvak és Szalmalőrinc, Patlan és Szőlős puszták 7400 (akcse) értékű javadalmából élt. Ezért a zsoldjegyzékek nem mutatják ki pontosan a teljes létszámot, hanem azt az idzsmál defterek adataival ki kell egészíteni. Azonkívül a katonai alakulatok folytonos átvezénylése a helyőrségek létszámának állandó változását idézte elő. Szekszárdon 1543-ban megállapítható mintegy 230 fős török zsoldos katonát még a javadalombirtokokat élvező katonák egészítették ki. A Kelet-Tolna megyei török helyőrségek közül 1543-1591 között magas létszámával Szekszárd emelkedett ki. Ez a kiemelt katonai szerep Szekszárdot a többi környező helység fölé emelte, s már az 1543 utáni években náhije-székhely lehetett. Mivel a törökök a katonai-polgári kormányzásuk legkisebb területi egységét, a náhijét itt is megszervezték. Több környező náhijével együtt Szekszárd is legelőször a mohácsi-pécsi szandzsákhoz tartozott. 1545-ben Halil defterdár által készített jegyzékben Szekszárd a budai tartomány (vilayet) szandzsákjai között szerepel. Erről más adattal nem rendelkezünk, ezért csupán az biztos, hogy ekkor szakadt el Szekszárd a mohácsi szandzsáktól. Azonban a mohácsi szandzsák 1546/47. évi részletes defterének feljegyzései szerint már nem tartozott oda. Szekszárd