Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A szekszárdi apátság alapítása és szerepe

gári Jakab és Bonafátoi Rajmund adószedőként a magyarországi plébániák és más egyházi intézmények jövedelméből kezdje el a tizedek begyűjtését. Az így elkészült jegyzék szerint Szekszárdon Benedek apát 75 márkányi átalányösszeget fizetett, ami akkor más apátság tízévesjövedelmével ért fel. Szekszárd mai területén lévő hajdani Ebesen ugyanekkor a plébános 25 báni dénárt tett le.

61 A szekszárdi uradalom vezetőjeként 1429-ben tűnik fel Gallus litteratus castellanus, azaz Gál deák várnagy, aki ekkor ugyanazt az állást tölthette be, amit Zách ispán 1267-ben, ezért következtethetünk az eltelt időbeli szervezeti változásokra. Ezek a változások az 1380as években történhettek. Ekkor a fajszi praedialista szék megalakulásával a szekszárdi apátság uradalma két nagyobb egységre tagolódott. A Szekszárd székhellyel továbbműködő uradalom a környező falvakat fogta össze. Ezen uradalmat a szekszárdi várnagyok igazgatták. Az 1444. évből és az 1462. évből ismerjük Dóbai Szilágyi Domokos várnagyot, aki Solt Szék területén jelentős magánbirtokokat is szerzett. Az uradalom vezetőjeként 1479-ben tűnik fel az udvari számadó (provisor curiae) vagy másként udvarbíró tisztség is. Horváth Gergely várnagy 1508-ban szerepel, amint éppen hűségesküt tesz Tolnai Máté pannonhalmi főapát földesúri bérlőre. A szekszárdi apátság uradalmának szervezetét a tisztségek első előfordulásának éveivel a következőképpen mutathatjuk be: 1061: Apát 1381: Fajszi Szék Szekszárdi uradalom 1381: Ispán 1444: Alispánok 1429: Várnagy (1267: Ispán) 1331: Udvarbíró 1267: Tiszttartók 1444: Szolgabírók 1414: Esküdtek, stb. 1381: Egyházi nemesek 1485: Szekszárd mezőváros 1351: Uradalmi falvak 1331: házgondozó 1267: Vincellér 4. táblázat: A szekszárdi apátság uradalmi szervezete 1528 előtt A 4. táblázat mutatja a szekszárdi apátok joghatóságának alárendeltségi szervezetét: a tisztségviselők, az alkalmazottak és az alárendeltek sorrendjében. Az apátság uradalmának jövedelméről pontos jegyzékek nem maradtak, ezért csupán egykorú feljegyzések alapján kíséreljük megközelítőleg bemutatni. Az apátság birtokainak jövedelmét az 1495. évből Zsigmond pécsi püspök és királyi kincstárnok számadási könyvéből megközelítőleg ismerjük, Tolna megyéből 422 Ft, Baranya megyéből 190 Ft, s Solt Székből 367 Ft volt behajtható.

62 Ennél az adatnál is biztosabb híradással szolgál az az 1510. júl. 2-án kelt oklevél, amely szerint Tolnai Máté pannonhalmi főapát, II. Ulászló királytól kieszközölte, hogy Isvaliai Reggino Péter bíborostól a pécsváradi és a szekszárdi apátságot kétezer Ft évdíj lefizetése mellett bérbe átvehesse. A fenti 15 évvel korábbi adat és az utóbbi alapján ekkoriban az évi jövedelem összegét megközelítőleg legkevesebb kétezer Ft körüli értékben vonhatjuk meg. A szekszárdi apátság 1061. évi alapítólevelének fennmaradt kivonatos másolatában kizárólag Csorna, Halom és Csertő helységek szerepelnek Solt Székben. A legrégebbi ismert