Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A szekszárdi apátság alapítása és szerepe

bizonyos következtetéseket levonva, a névadás szokásait, rendjét és törvényszerűségeit akarja kutatni. Kiindulópontként a város földrajzi fekvését és környezetét tekinti át: hová épült? Vadas Ferenc felveti Szekszárd fekvésénél, hogy az földrajzilag az Alföld részét képező Sárköz, a Mezőföld és a dunántúli dombvidék találkozásánál fekszik. A környék felszínformálásában mindig is nagy szerepe volt a víznek, kiváltképpen a pleisztocén kor óta, amikor (mintegy hétszázezer éve) az addig egységes hullámos felszínű dombvidék feldarabolódik. A Sárköz a Szekszárd város közepét ma is átszelő észak-déli törésvonal mentén, lépcsőzetes vetődéssel 100-150 métert süllyedt le. Ettől kezdve a dombok lábát az Ős-Duna mosta, miközben a széles medret szüntelenül töltötte kaviccsal, iszappal. A Duna feltöltő és egyengető munkáját a Sár vize és a hegyekből lemosódó lösz folytatja, amely a mocsaras tájon sárrá dagad, vályogos üledékké válik. Ez az évezredek óta folyamatosan tartó átalakulása múlt századi folyamszabályozás után lelassulva, de még napjainkban is tart. Az élővizekkel a holt- és fattyúágakkal, fokokkal és kobolyákkal átszőtt Sárköz a Dunántúl jellegzetes tája, amelynek a nevét már 1359-ből „Sarkuz" alakban ismerjük. A XI. században a Sárközben két királyi kegyurasság alá tartozó apátság létesült, Bátán és Szekszárdon. A „Báta" név jelentése mocsár, amely a középtörök, besenyő nyelvből ered.

38 A„Báta" névvel a Sárközben mindenütt találkozhatunk: Báta, Bátaszék, Óbáta, Öreg-Báta (folyó, folyómeder), Báta mezeje, Bátai kertek, Főső-Báta, Sár-Báta (őcsényi, decsi mély fekvésű földek), Szekszárdon a Báti-torok mély fekvésű rét és szántó. A „Szék" szóból ered az alsónyéki Székőd, korábban Széktó, szikes terület neve, továbbá a decsi Széköd, mély fekvésű, korábban víz borította mocsaras határrész, valamint a legmélyebb vízér felett híd is volt: Széköd hídja. A Sárvíz régi nevén Sár volt. Sárnak hívják az 1855. évi vízszabályozás utáni holt medret, a Sárközben is így nevezik mindenütt. A Sár szögébe - oda, hol a folyó a hegyet megkerülve a város alatt délnek fordul - épült Szeg-szárd. A szeg jelentése szöglet, kiszögellés lehetett, a szár meg a folyó neve, feltehetőleg a hordalékától sárga, „szár" színe után lett elnevezve. Régi „Sár" neveket őriznek az alábbi szekszárdi földrajzi nevek: Ó-Sár, Kis-Sár, Fehér-Sár. A Holt-Sár, a Sármező, a Sár mezeje, a Sár-sarok, a Sár-Báta, a Sár partja, Sár földje dűlőnevek mint mély fekvésű olyan területek, amelyek a lecsapolás után váltak termőföldekké. A „Bátá"-hoz, a „Szék"-hez és a „Sár"-hoz hasonlóképpen a „Szeg" is fennmaradt a sárközi nevekben, mint Szekszárdon is: Gabiszeg, Kap-szeg és a Tó-szeg mocsaras, mély fekvésű területek, elhagyott folyómedrek. Az elmondottakból Vadas Ferenc arra következtet, hogy a város nevének természetföldrajzi származtatása jól beleillik a sárközi nevek világába. A település helye, környezete pedig kínálta a lehetőséget, hogy Szeg-szár-nak, helynévképzővel eláttva Szekszárdnak hívják. Szekszárd neve mindenképpen magyar, hiszen a „szeg" ősi nyelvi örökség, a „Sár(szár)" pedig csuvasos jellegű ótörök jövevényszavunk.

39 Szekszárd nevének eredetét mindenképpen Béla király 1061. évi apátságalapítása előtti korban kell keresnünk, mivel mint település már korábban folyamatosan létezett. Tehát mindazon korábbi magyarázatok, amelyek Béla király személyéből indultak ki, hamis útra tévedtek. Vadas Ferenc legújabb névmagyarázata, természetföldrajzi kiindulása látszik pillanatnyilag a legcélravezetőbbnek. Mi feltételesen felvetettük a X. századi birtokos, Zaránd nevének esetleges névalakító szerepét, amely azonban még további bizonyításra szorul. A SZEKSZÁRDI APÁTSÁG ALAPÍTÁSA ÉS SZEREPE Szekszárd területe, a 997. évi rövid epizódot kivéve, az Árpád királyi család egyik birtokaként a tolnai királyi udvarház szervezetébe tartozott. A pécsváradi apátság 1015. évi(?) alapítása után, Szekszárd területének egynegyedét I. István király ennek odaadományozta. Közben új események következtek, amikor 1046 szeptemberében I. András király lépett trónra,