Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A Bartina-hegy alatti település kialakulása

Károly régészeti kutatásai az 1960-as években tárták fel. Ennek a kis templomnak a déli falát és a délkeleti falát későbbi bontás távolította el, de az egykori templombelső a mai Vármegyeháza épületének északi fala és folyosója alatt található meg. Kozák Károly nézete szerint ott már a későbbi apátság 1061. évi megalapítása előtt, egy plébánia templom épült fel. Ez a plébánia a tolnai királyi uradalomhoz tartozott, ahol a királyi udvarház is állott. A XI. század közepén, tehát a mai Szekszárd területén a Bartina-hegy alatt egy kis, Szekszárd nevet viselő település állott, amelynek plébánia temploma a tolnai királyi udvarháznak köszönhette eredetét, ám a saját területén lévő udvarház a pécsváradi apátságé volt. A pécsváradi apátság és a tolnai királyi udvarház Szekszárd területén közös gazdálkodást folytatott.

16 SZEKSZÁRD NEVÉNEK EREDETE Szekszárd nevének első írásbeli előfordulását is I. István király 1015. évi (hamis-)pécsváradi alapítólevelében, illetve annak későbbi átírásaiban kereshetjük. Az 1058. évi oklevélátírásban: „ZACZARD" leírásban szerepel. E helynév pontos jelentése mindez ideig ismeretten, de többféle magyarázata is létezik. A középkori latin és német nyelvű krónikákban és oklevelekben vagy útleírásokban a város nevének több mint 16 különféle leírásával találkozhatunk. 1058: ZACZARD

17 1346: ZUCKZARD

24 1267: SAXARD'

8 1346: ZACHZARD

25 1282: SCEUGZARD

19 1346: ZUKZARD

26 1317: ZUKARD

20 1467: ZUGZARD

27 1317: ZEGZARD

21 1467: ZWGZARD

28 1317: ZOGZARD

22 1473: SAXUORD

29 1344: SEXARD

23 1488: SACSART

30 1346: CZUCKRAD

24 1496: ZEWGZARD, stb. 2. táblázat: Szekszárd nevének legrégebbi leírt alakjai A városnév eredetét már a múlt század első harmadában Garay János, Szekszárd első monográfusa és történetírója kutatta, s azt a „Sex Altariae Sexarae", úgymond: Hat Római Isten értelmezésben vélte megtalálni. Később Schneiderbauer Jakab városbíró és Kiss Károly városi főjegyző 1865-ben feljegyezték hogy „Szekszárd nevéről a hagyomány vagy inkább némely diákos emberek véleménye után maradt fenn, mintha a rómaiaknak itt hat oltára - Sexarae - lett volna". Azóta is a latinos műveltségű mezővárosi polgárok szívesen származtatták a város nevét a „Sexarduis montibus", tehát a „hat magas hegyek" értelmezésből.

32 A mezőváros 1864-ben Pesty Frigyes kérésére kitöltött adatlapján, melyet az országos helynévgyűjtés számára kapott, az a vélekedés áll, hogy ha a magyarok e helyet elfoglalták: „bizonyára nevet is adtak neki azonnal". Ez utóbbi vélemény már a város földrajzi fekvése jellegzetességeit, a külső felszíni megjelenésének elnevezéseit tartja az elnevezés ihletőjének. Ezzel ellentétben a középkori források a bencésrendi monostor alapítójának, I. Béla királynak (1060-1063) jellegzetes ismérveiből magyarázták a város nevének kialakulását. Ezek