Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A Bartina-hegy alatti település kialakulása

A magyar honfoglalók ezt a földrajzi környezetet Szekszárd környékén, Arnulf németrómai császár halálát követően, amely következtében a korábbi békeszerződés érvényét vesztette, a 900 körüli években szállták meg. A honfoglalásról Anonymus gesztájában csupán annyi szerepel, hogy Árpád vezér a mai Tolna és Baranya megye területére küldött csapatai élére kapitányokul és vezérekül a fejedelmi személyek közül kettőt állított, Őd apját Etét, és Vajtát, akik a mai Szekszárd területén minden bizonnyal lakott településeket találtak. A régészeti feltárások alapján itt legalább öt-hét település X. századi meglétéről tudunk. A fejedelmi törzsnek, a Megyer törzsnek jelentős része telepedhetett le ide, az itt korábban élő népek közé vagy mellé. Ilyen korábbi település északon a Parászta határrészen, keleten a mai Keselyűsi út mellett, délen a Csatár nevű határrészen, és a mai belvárostól nyugatra pedig a Séd völgyében, Remetén a Mária-forrás környékén, valamint a Bartinahegy alatt a Kisbödő utca környékén mutatható ki.

4 Györffy György kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Duna két partja, Pesttől egészen a Dráva torkolatáig, 904 után az Árpádok családi birtoka lett. Szekszárd környékén is az Árpád család tagjainak különböző szállásai állhattak, amelyeket a birtokló fejedelmi családtag nevével jelöltek meg. Szekszárd köré rajzolt mintegy 20 km sugarú körön belül feltűnő sok a pogány magyar személynévből alakult helységnév előfordulása. Egyes vélemények szerint a puszta személynevekből képzett helységnevek a X-XIII. századi állapotot tükrözik.

5 így tulajdonképpen a magyarság legrégebbi megtelepedésének egyik fő ismertetőjét adják. Majdnem minden település nevének keletkezésénél valamilyen feltűnő helyrajzi jellegzetesség vagy történeti sajátosság játszik közre. Szekszárd megtelepülésénél is az Árpád fejedelmi család egyik tagjának itteni szállása lehetett indítójává a későbbi településfejlődésnek. A gyéren fentmaradt források alapján következtetünk arra, hogy Szekszárdon a Bartina-hegy alatti település mellett Szár Szerind vezér a későbbi pogánylázadást vezető Koppány vezér apja szálláshelye állhatott. Az említett 20 km sugarú körön belül a következő személynevekből képzett helységnevek fordulnak ma is elő: Apor - Apar, Bodiszló - Bogyiszló, Bohnya - Bonyhád, Ete - Etény, Géza - Decs, Fájsz - Fájsz, Majs - Majos, Tarhos - Tarhos, Tevel - Tevel, Tormás - Tormás, Vajk - Vajka, Vata - Báta, Zombor - Zomba.

6 ÁRPAD SOLT KOPPÁNY TAKSONY \ ZOMBOR MIHÁLY GÉZA I I VÁSZOLY ISTVÁN 1. táblázat: Az Árpád fejedelmi család Tolna megyébe telepedett Tarhos vezér ágának leszármazása István királyig A véletlen műve is lehet, ahogy a kételkedők állítják, de Árpád családjának leszármazói közül, Szekszárd környékén szinte kizárólagosan Tarhos vezér ága tagjainak személynevét viselő helységneveket találhatunk. Ez a viszonylag közeli, egy bokorban ma is továbbélő helynévcsalád - amint az 1. táblázat is mutatja - egy objektíve létezett család tényleges itteni letelepedését és három generációs életét türközi vissza. Az ezt követő eseményekre, illetve birtokosokra utalna Géza fia Vajk, a későbbi I. István király pogány nevének előfordulása.