Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - Művelődési körkép

(Többek közt ők hozták létre a fővárosban 1878-ban a Nemválasztók Pártját.) Életviszonyaikkal sem kapcsolódtak a mezővárosias kistermelői világba. A nyomdászok a céheken kívül, majd az ipartestülettől független szakegyletekben szervezkedtek, nem a kézműiparosokkal együtt. A nyomdászat a század végén már nem volt német szakma. A szélesebb látókörű, a szakegylet nemzetközi hátterével élő, német szakirodalmat és újságokat olvasó nyomdászok mégis idegenül álltak szemben a kézművesek önkéntes politikai passzivitásába süllyedő, túlbuzgó magyarosodásával. A munkáselit, amibe a nyomdászokon kívül a pesti és bécsi nagy építkezéseket megjárt néhány kőműves is beletartozott, egyfajta előkelő területen kívüliséget élvezett. Ebben kétféle vonzás is érte őket, a műveltségüket becsülő középrétegeké és a szociáldemokrata munkásmozgalomé. A nyomdászok János-napi mulatságán a főispán, Apponyi Géza gróf is megfordult.

301 A szakegylet szorgalmazta tagjainak, a nevével ellentétben jellegzetes polgári szervezkedésbe, a munkásgimnáziumba való beiratkozását. A munkásgimnázium 1911-ben a város művelődési életéből kiemelkedő Múzeumban szerveződött; Simontstits Elemér, az akkori alispán nyitotta meg a díszteremben.

302 Ennek keretében alakították meg a munkásdalárdát is.

303 Önálló művelődési szervezeteik a szakegyleti könyvtárak voltak 1905-től kezdve: külön a nyomdászoké a Bódai-féle vendéglőben, az állomással szemben, s külön a könyvkötőké a Komlóssy-féle vendéglőben, az Arany János utcában.

304 A középrétegek érdeklődése mögött már 1890 óta a Szociáldemokrata Párt szervezkedése állt, ettől akart elterelni. Szekszárdon ugyan nem volt önálló alapszerve, a város munkásai a tolnaihoz tartoztak. A szekszárdi választókerületben, 1905-ben Bauer Imre jelölttel indultak a parlamenti választásokon.

305 Megünnepelték a május elsejét. A Molnár-nyomda 40-50 főnyi alkalmazottja a kőművesekkel együtt ünnepelt a Fehér-féle vendéglőben 1914ben. Pósz Jenő szociáldemokrata központi küldött szónokolt délelőtt, délután majálist tartottak a vámnál.

306 A katolikus és a református olvasókör Szekszárd századfordulóra kialakult művelődési kontrasztjait a felekezeti alapon polgárosodó parasztság egyletei tükrözik. Mint látni fogjuk, az elemi oktatás már a filoxéravészt megelőzően, elsősorban az ő ellenállásuk folytán konszolidálódott felekezeti alapon. A szőlőpusztulás mélypontjáról kimozdult gazdatársadalom a kilencvenes évek közepétől kezdve erről a felekezeti, etnikai alapról indult el újra az írásos műveltség befogadásának útján. Az olvasókörökben az Eötvös-féle iskolatörvény nyomán, a 70-es évektől kezdve írniolvasni megtanult parasztság első generációja jelentkezett kaszinóalapítási igényével. A katolikus legényegylet első elnöke 1896-ban ugyanaz a Virág Ferenc lelkész, főgimnáziumi hittanár volt, aki ugyanebben az évben, - elsősorban a földművesek számára megszervezte a Szekszárdi római katolikus olvasókört. Az elnöki székbe 1897-től Wosinsky Mór régész, esperes plébános került és ellátta tisztét haláláig, 1906-ig. A parasztság berendezkedésének egyházi patronátus mellett létrejött szervezetei a régi kaszinó mintájára alapítottak könyvtárakat, dalárdát, színjátszó köröket, s megrendezték, immár a paraszti ünnepektől független báljaikat. A legényegyletek mintájára megalakították ifjúsági szervezetüket, a belvárosban a Katolikus kört, a belvárosról lefűződő újvárosi plébánia - és iskola mellett 1899-ben a szekszárdi újvárosi római katolikus ifjúsági egyletet (1907-től R. k. Társaskör néven). A felsővárosi reformátusok Olvasóköre szabályszerűen csak 1900-ban alakult. Első otthona a Bocskai utca 15-ben volt, ahonnan pár év múlva a Mérey utca 5-be költöztek.

307 Elődje, a Szekszárdi református könyves társaság 1879-es alapszabálya már rendelkezett ennek a kaszinó típusú paraszti egyletnek minden kritériumával: célja a református iskola könyvtárának gyarapítása volt, amely azonban „...egyúttal népkönyvtárul is szolgáljon...,