Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)
SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - Művelődési körkép
tós dzsentri" mellett új erő is jelentkezett, az egyenrangúság hangsúlyozott öntudatával fellépő, erős művelődési kézséget mutató, s arra áldozni is tudó, biztos anyagi alapon álló polgárság. A középréteg úri és polgári megosztottságára jellemző, hogy az első új egyletalapítás még az úri kaszinó polgári változataként jött létre. A polgári olvasókör Míg a szépen berendezett hatszobás helyiségében a Béla tér sarkán, a későbbi Takarékpénztári székház helyén rendetlen újsághalmain bóbiskolt a kaszinó, 1870-től kezdve mozgalom indult a városnak onnan kiszorult "...független, önálló iparosai és polgárai részére egy társadalmi otthont" Iétesíteni. 268/a 1871 áprilisában ebből alakult meg a Polgári Olvasókör. Elnöke Gályásy Lajos, a Ferenc közkórház igazgató-főorvosa lett. Ekkor még röviddel a virilis rendszer szekszárdi bevezetése előtt, amely a gazdag polgárság városi rangját intézményesítette, Gályásy a kórháza kirekesztett sorsát hordozó értelmiségi állt az élükre. Ő, akár az Olvasókör több más értelmiségi vezetője az úri kaszinóban is elfogadható volt. Boda Vilmos például, aki Gályásy után évtizedekig elnöke volt az Olvasókörnek, emellett a kaszinónak is választmányi tagja volt. Gályásy a kossuthi polgári demokratizmust követte. Egész egyéniségével „a régi stílust" a reformkor önállósuló romantikus polgári szellemét képviselte. Ennek volt filantróp megnyilvánulása a Mikó plébánossal és Borzsák ref. lelkésszel együtt tartott börtönbeli felolvasás is. 269 Az is jellemző, hogy annak ellenére, hogy minden délután díjazás nélkül rendelt a szegényeknek, nem volt népszerű, 1879-ben a közönség akarata ellenére választották meg városi orvosnak. 270 Ekkor már az Olvasókör vezetőségében sem szerepelt. Mint látni fogjuk, a város polgári rétegei nem ebben, a demokrata irányban haladtak tovább, amire a rendi kirekesztettség még korábban hajlamossá tette őket, hanem az úri középosztállyal való integráció felé. A Polgári olvasókörnek nem Szekszárd „polgári osztálya", a mezőváros kistermelői népe volt társadalmi háttere, hanem a régi polgárok, - ahogy önmagukat nevezték, az alakulási jegyzőkönyvben: „közép-polgárok" 27 - bírói tisztet viselt katolikus vállalkozók és parasztpolgárok: Stann Jakab (az Olvasókör alelnöke), Praimayer János, Sánta István, Orbán György, Mehrverth Ignác, Zsigmond János, Takler József stb. Az Olvasókör, szemben a Kaszinóval, amely a „conservatio s higgadtság" jelképe volt 273 függetlenségi párti politikai és művelődési programmal indult. Céljuk a „...politikai téren levő elvek tisztázása s azok igazi magyar szellemben való helyes felfogása és értelmezése által tökéletes politikai érettségre és jártasságra utat és módot nyerhessenek..." „Közhasznú gazdászati és egyéb történelmi, úgy tudományos tárgyak" előadását tervezték. Kifejezetten a polgári „rend" művelődési emancipációs programját írták le. Bevezetőben, egy fullasztóan fontoskodó, rossz fordításként ható mondatban ők is Európára tekintenek ki: „Szegszárd mezővárosában, tekintve a jelenlegi felette fontos politikai állását Európának és a nemzetek önállóságuk, valamint őket megillető jogaik utáni törekvését... középpolgári kör megalapítása céloztatik..." az óvoda Széchenyi utcai helyiségét használó, majd az Elmann-féle ház emeletét bérlő Olvasókör 1886-ban költözik saját házába, 1906ban építenek újat. 274 Az egész korszakon kérészül elsősorban könyvtára körül szervezte tevékenységét, és ennek profiljával fennmaradt a polgári réteg második generációjának értelmiségivé válása után is. A polgári olvasókör női szervezete, a szekszárdi polgári nőegylet már korábban, 1868ban megalakult, s 1874 februárjában egyesült a Szekszárdi nőegylettel, amely közben a Szekszárd-tolnamegyei nőegylet nevet vette fel. 275 A „fenséges Mária Valéria magyar királyi főhercegnő védnöksége alá helyezett szekszárdi polgári nőegylet" - Stann Ferencné elnökletével - átörökítette védnökét a létrejött Egyesült Szekszárd-tolnamegyei nőegyletre,
