Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - A város külterületének változásai és a közlekedés

gyedéit is elérte, éppen evvel magyarázták.

7 Az ármentesítésből ki is vonhatták magukat a birtokosok, mint a kalocsai káptalan gemenci birtokával. Az ármentesítés alá eső birtok nagysága szerint fizetett járulék beszedését ugyanakkor bizonytalanná tették a hetvenes évekbeli közigazgatási reform elhúzódó munkálatai a megváltási és birtokperek is. A tőkés alapítási korszak káoszában a vízszabályozási társulatok terveinek összehangolására, pénzügyi tekintetben a magántársaságok elé sorolására 1879-ben a 34. törvényt, majd 1885-ben a 23., vízügyi törvényt hozta az országgyűlés. Ezek megkönnyítették a mérnöki munkát is.

8 Augusz Antalnak 1869-es sürgető interpellációja a munkák gazdája az alispán felé, tehát igen bonyolult kérdésre irányult. Érdekelt is volt ez ügyben, hiszen a város határában lévő 294 kat. h-as földbirtokának területileg nagyobb fele feküdt a vízjárta síkságon. A társaságok működése a társasági élet hagyományos vidékies közvetlenségével folyt. Ebbe az életbe szívesen beleilleszkedtek idővel az új birtokosok, bérlők és vállalkozók is. így működtek a többi gazdasági jellegű halászati, méhészeti társaságok és egyletek is. Egyegy alispán, s a járás szolgabírójának felelősségtudata jóindulata, a társaság szakmai irányítására megnyert személyek rátermettsége ebben a légkörben döntő szerepet játszott a vállalkozás sikerében. A régi Duna Védtöltési Egylet első, korán elhunyt mérnöke Örffy Imre évtizedekig hiányt hagyott maga után. Az 1870-71-ben elkészült védőgát gyengesége nyilvánvaló volt. A társaságot újra kellett szervezni a további munkára. Az 1873 után megkezdett szekszárd-őcsény-decs-alsónyék-bátai új védgát - 1873 júniusában még a kisajátításokat hirdetik

9 - a gazdasági válságot követő gazdasági depresszió ellenére elkészült ugyan, de 1876 tavaszán két helyen átszakadt. A jeges ár elérte Szekszárd alsó utcáit is, ahol néhány ház összedőlt. A védekezés irányítását a helyi erőkkel szemben bizalmatlan kormánybiztos vette át, noha akkor még a réseket a helyiek ideiglenesen betömték. Drámai mozzanata volt az elemi csapásnak az, hogy a jég ellen a tolnai Holt-Dunaágba menekült a Dunagőzhajózási Társaság 8 vontatógőzöse 38 uszállyal, mintegy 200 főnyi személyzettel. A gátszakadáskor ezek védtelenül álltak a jeges árban.

10 A környék népe ettől kezdve minden magas vízállás idején aggódva figyelt a Dunára, mígnem 1878-ban Tóth Károly lett a védgáttársulat igazgató mérnöke. Az árvízvédelem az ő kezében szemléletváltozáson ment át. Nemcsak kultúrmérnöki, szűkebb szakmai szempontból mérte fel a víz távol tartásának lehetőségét, hanem az ármentesített területek művelését és további vízgazdálkodását is számba vette. Ennek köszönhető, hogy a Sárközben már ebben az időben is elkezdődött szikesedés nem öltött nagyobb méreteket. Jelentős területekről volt itt szó, amit az alábbi táblázat is érzékeltet - a város határa ekkor 12 969 kat. h volt.

11 3. tábla. A Szekszárd-Báttai Dunavédgát-társulat által ármentesített területek nagysága községenként (1880) Termőtér Terméketlen Összesen k. hold öl k. hold öl k. hold öl Szekszárd nagyközség és uradalom 3316 68 138 1125 3 455 207 Őcsény 8 421 1451 362 957 8 784 838 Decs 11719 509 336 186 12055 695 Várdomb 385 1407 20 217 406 24 Pilis 3 258 411 160 1337 3419 148 Alsónyék 5 329 757 304 325 5 633 1082 Bátaszék 1979 1456 59 312 2 069 168 Bátta 4 696 1170 134 913 4781 473 Összesen: 39057 1473 1546 562 40 604 435